Dátum: 2019-04

Találatok száma: 6

Napos húsvét a német árampiacon

Kácsor Enikő2019. április 24.

Húsvét hetében érdekes folyamatokat lehetett látni a német árampiacon. Az ünnepek előtti hétköznap szokásos 60-70GW körüli átlagos rendszerterhelést a négy munkaszüneti napban 40-50GW-os szint váltotta fel. Az időjárás (és így a tőle függő megújulók termelése) ezzel vajmi keveset foglalkozott, a nap sütött, a szél eleinte inkább éjszaka fújt. Húsvét hétfőn azonban megváltozott a helyzet: a továbbra is napos idő mellé masszív széltermelés érkezett, ami meg is látszott az árakon. A zsinór- és a csúcsidőszaki termék ára is negatívba zuhant: előbbi -14 €/MWh-án állt meg, utóbbi -36 €/MWh alá csökkent. A napos idő már korábban is megtréfálta a piacot: a zsinórtermék ára április 18-22-ig végig magasabb volt, mint a csúcsidőszaki terméké – ilyet naperőművek nélkül ritkán láthatunk.

Ki állítja meg a gázt? És miért?

A román rendszerirányító ellen folyó versenyjogi eljárás apropóján

Vékony András2019. április 17.

Idén várhatóan lezárul a román rendszerirányító Transgaz ellen indult uniós versenyjogi eljárás, miután a vállalat tavaly szeptemberben kötelezettségeket vállalt arra, hogy megszünteti a Bizottság által kifogásolt magatartását, konkrétan a román gázkitermelés exportjának korlátozását. Az eljárás látszólag illeszkedik a Bizottság energiapiaci ügyeinek sorába, hiszen a Transgaz módszerei (infrastruktúra-fejlesztések korlátozása, túlzó hozzáférési díjak alkalmazása) nem lógnak ki a jól ismert monopolstratégiák közül. Ha azonban jobban megnézzük az előzményeket és a konkrét ügy körülményeit, elég sok sajátosságot vehetünk észre, ami akár tanulságos is lehet a magyar döntéshozók számára.

Szintetikus földgáz: receptek

Kácsor Enikő2019. április 15.

A földgáz jövőjéről szóló elemzések hosszú évek óta szolgálnak érdekességekkel. Hol a megújulók mellett betöltött kulcsszerep kerül a fókuszba (a rugalmas gázerőművek a fogyasztás és termelés folyamatos egyensúlyát igénylő villamosenergia-rendszerben jól kiegészítik az időnként hirtelen változó termelésű szél- és naperőműveket), hol a szénerőművek kevésbé szennyező alternatívájaként kerül képbe a földgáz, megint mások az importkitettség kapcsán értekeznek szerepéről. Ebben a bejegyzésben azonban nem a földgáz felhasználása, hanem az előállítása a téma. A szóhasználat nem véletlen, a hagyományos (és nemkonvencionális) kitermelés helyett most valóban a földgáz szintetikusan történő előállításáról lesz szó; néhány érdekes technológiai megoldást gyűjtöttem csokorba.

De! Karbonizálunk!

Pál Gabriella2019. április 9.

Kicsit gyenge, kicsit szennyező, de a miénk. Miközben az egyetlen lignittel működő hazai erőmű a földgáz és a napenergia felé fordul, a háztartások körében egyre terjed a lignit tüzelés. A magyar energia dekarbonizációja oda-vissza.

Európában továbbra is a szél az úr

Mezősi András2019. április 4.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA – European Wind Energy Association) minden évben publikálja, hogy az EU28-ban technológiai bontásban milyen új kapacitások épültek ki a villamosenergia-szektorban. Immár ötödik éve a szélerőművek nyerik meg ezt a versenyt. Évente több mint 10 GW-nyi kapacitás épül ezekből az erőművekből, ami öt paksi erőmű kapacitásának felel meg. A képzeletbeli dobogó második fokára a fotovoltaikus erőművek kerülnek: az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan 7,5 GW-nyi kapacitást kapcsoltak az európai villamosenergia-hálózatra. Fontos különbség a két technológia között, hogy míg a szélerőművek viszonylag egyenletes növekedést mutatnak az éves újonnan installált kapacitásokra vonatkozóan, addig a napelemek elterjedése nagy változékonysággal bír. Az elmúlt tíz évben volt olyan év, amikor az újonnan üzembe álló fotovoltaikus kapacitás meghaladta a 21 GW-ot, azonban 2009-ben ez a szám mindössze 4,7 GW-ot tett ki. Elsősorban e két technológiának köszönhetően 2018-ban az újonnan átadott kapacitások 95%-át a megújulók tették ki, a földgáztüzelésű erőművekből kevesebb mint 1 GW-nyi épült. Ez az igen alacsony szám több okra vezethető vissza. Egyrészt az utóbbi években a földgáz ára, illetve a villamosenergia-árának alakulása nem kedvezett ezen technológiának, továbbá a válság után igen jelentős, több 10 GW-nyi újonnan létesült kapacitás kezdte meg az termelését. Ezen erőműveket - amelybe sorolható hazánkban a Gönyüi Erőmű vagy a Dunamenti Erőmű egyik blokkja is – még a válság előtt kezdték el tervezni, építeni, és már a válság után készültek el. Viszont a fogyasztás csökkenésével ezek az új kapacitások elterjedése túlkínálatot eredményezett egyes országokban.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS