Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA – European Wind Energy Association) minden évben publikálja, hogy az EU28-ban technológiai bontásban milyen új kapacitások épültek ki a villamosenergia-szektorban. Immár ötödik éve a szélerőművek nyerik meg ezt a versenyt. Évente több mint 10 GW-nyi kapacitás épül ezekből az erőművekből, ami öt paksi erőmű kapacitásának felel meg. A képzeletbeli dobogó második fokára a fotovoltaikus erőművek kerülnek: az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan 7,5 GW-nyi kapacitást kapcsoltak az európai villamosenergia-hálózatra. Fontos különbség a két technológia között, hogy míg a szélerőművek viszonylag egyenletes növekedést mutatnak az éves újonnan installált kapacitásokra vonatkozóan, addig a napelemek elterjedése nagy változékonysággal bír. Az elmúlt tíz évben volt olyan év, amikor az újonnan üzembe álló fotovoltaikus kapacitás meghaladta a 21 GW-ot, azonban 2009-ben ez a szám mindössze 4,7 GW-ot tett ki. Elsősorban e két technológiának köszönhetően 2018-ban az újonnan átadott kapacitások 95%-át a megújulók tették ki, a földgáztüzelésű erőművekből kevesebb mint 1 GW-nyi épült. Ez az igen alacsony szám több okra vezethető vissza. Egyrészt az utóbbi években a földgáz ára, illetve a villamosenergia-árának alakulása nem kedvezett ezen technológiának, továbbá a válság után igen jelentős, több 10 GW-nyi újonnan létesült kapacitás kezdte meg az termelését. Ezen erőműveket - amelybe sorolható hazánkban a Gönyüi Erőmű vagy a Dunamenti Erőmű egyik blokkja is – még a válság előtt kezdték el tervezni, építeni, és már a válság után készültek el. Viszont a fogyasztás csökkenésével ezek az új kapacitások elterjedése túlkínálatot eredményezett egyes országokban.