Két héttel ezelőtt egyik kedves hallgatónktól megkaptuk a REKK első igazi, élő lignitjét! Amíg el nem dől a névadási verseny, nevezzük őt Kennek. Ken, a lignit valóban szinte élő, mert napról napra változik. Most már egészen úgy néz ki, mint egy ősi fa kérge. A száraz irodai levegőben meglepően összeaszott, a felszíne pikkelyes lett, és az első napokban áradó kénes illata is sokat finomodott - gyorsan beilleszkedett az egyetemi légkörbe.
Ken, a lignit annyira hallgatag, hogy bányászni kezdtem a múltjában és jelenében. Ez a bejegyzés arról szól, amit bányászat közben érdekesnek találtam.
Ken Bükkábrányban született. „A Mátra- és Bükkaljai lignitterület többszáz millió tonna” lignitet rejt, amely „a Pannon-beltenger öbleit kísérő szubtrópusi, mocsári növényzet elpusztulásából keletkezett. Az 5–8 millió éves lignitek a szénülés kezdeti fázisát képviselik, bennük a növényi alkotórészek jól felismerhetők.”[1]
A bükkábrányi bányából megmentett és konzervált 7 millió éves mocsári ciprusok megtekinthetők az Ipolytarnóci Miocén Parkban [3]
A szénülés kezdeti fázisában -röpke 5-8 millió év elteltével- 1917-ben megkezdődött a kitermelés (Gyöngyöspatai Kovaföldművek Rt), a szénjövőről álmodó lignit jelentős része még azelőtt elfüstölt, hogy szénülhetett volna. A Gagarin Hőerőmű nem várhatott még 100 millió évet: 1969-ben, a Harmadik Ötéves Terv megvalósításakor az országos hálózatra kapcsolták első 100 MW-os blokkját, 1972-ben pedig az utolsó 200 MW-osat. [1] Így a teljes pompájában pöfögő erőmű azóta évente mintegy 7 – 8 millió tonna pannon lignitet küld vissza a légkörbe.
Forrás: KSH és saját piackutatás; a bükkábrányi lignit két ára a forgalmazó Mátrai Erőmű által megadott fűtőérték tartomány alsó és felső határával (8 – 9,5 MJ/kg) számolva
És akkor mi van, füstölöghetne joggal Ken, ha nem szénültem? Ez azt jelenti, hogy minden szénfajta közül a lignit rendelkezik a legrosszabb tulajdonságokkal, ha tüzelőberendezésben akarjuk kinyerni energiatartalmát. Magas nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony. A bükkábrányi lignit égetésekor a magas kéntartalom miatt nagyon sok kéndioxid keletkezik. A magas hamutartalom a tüzeléstechnikától függően légszennyező szállóporrá és salakká alakul.
Emiatt az egyetemeken még ma is úgy tanítják, hogy a ligniteket „...rossz tüzeléstechnikai tulajdonságaik miatt csak nagy erőművekben lehet gazdaságosan eltüzelni.” [5] Ennek ellenére Magyarországon folyamatosan nő a lignit háztartási felhasználása. A kisméretű, rossz hatásfokú háztartási kazánokban, kályhákban fűtési céllal elégetett lignit mennyisége 2008-tól 2017-ig majdnem négyszeresére nőtt.
Egy évtized alatt közel 4,5 millió tonna lignitet égettek el az észak- északkelet magyarországi háztartásokban. Tíz év alatt ez kb. 3,3 millió tonna szén-dioxid-kibocsátással járt. 2017-ben csak a háztartások lignitfelhasználásából származó CO2-emisszió meghaladta a félmillió tonnát. Ezek nem kis tételek egy komoly dekarbonizációs célokat kitűző európai ország számára. (Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve, 2018 [6])
Forrás: EEA
Az előző ábrán látható, hogy az évek során a lignit lassan kiszorította a háztartások által felhasznált egyéb szénfajtákat. Aki égetett már szenet háztartási kazánban, tudja, milyen nagy különbség van szén és szén között. A nehezen begyújtható, rosszul égő, sok füsttel és salakkal járó lignit csak egyetlen fronton jobb a többi szénfajtánál: sokkal olcsóbb.
Ahogy a fenti piaci fogyasztói áradatok is mutatják, a háztartások szemszögéből a bükkábrányi lignit nagyon gazdaságos. A bükkábrányi lignitbánya ráadásul a gazdaságilag fejletlenebb, alacsonyabb bérekkel és nagyobb munkanélküliséggel sújtott észak-kelet magyarországi régióban van, így érthető, miért hódít teret a bükkábrányi lignit a háztartási tüzelőanyagok között. A tűzifa drágulása csak tovább erősíti a folyamatot. Sajnos állami beavatkozás híján a legszennyezőbb tüzelőanyag a tűnik a legolcsóbbnak, mert az ára nem tükrözi az általa okozott jelentős környezeti és egészségügyi költségeket.
A háztartási lignittüzelés terjedése komoly környezetszennyezéssel jár. Ahogy írtuk, összetétele miatt a lignit égetésekor nagy mennyiségű légszennyező anyag kerül a levegőbe, melyek közül legsúlyosabb a kéndioxid valamint a szállópor emissziók hatása. A kéndioxid-kibocsátás a környezetben a felszíni vizek és talajok savasodását okozza, belélegezve a tüdőt károsítja, egyéb légalkotó anyagokkal együtt pedig finom lebegő részecskéket alkot, így fokozva a szálló szilárd légszennyezők káros hatásait. [7] A szállópor méretétől és a felszínére rakodó járulékos szennyezőanyagoktól (pl. nehézfémek) függően nagyon sokféle káros egészségügyi hatást okoz: asztma, krónikus tüdőbetegségek, tüdőrák, krónikus szívbetegségek, szívinfarktus, stroke. [7] Masszív tudományos eredmények igazolják, hogy az alacsony minőségű szenek égetéséből származó szállópor-kibocsátások a legkárosabb légszennyezések közé tartoznak, és jelentős mértékben rontják az érintett lakosság betegségi és halálozási statisztikáit. (Bővebben erről lásd az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és a WHO publikációit [7] és [8])
Egy olyan hatalmas erőműben, mint a Mátrai Erőmű, több környezetvédelmi berendezés szolgálja a légszennyezés mérséklését. A szállópor-emissziót csökkentő elektrofilterek hatásfoka több mint 99%-os, a kéndioxid-emissziót csökkentő mészkőszuszpenziós füstgázmosó hatásfoka 97-98%. [1] A háztartások ugyanezeket a szennyezőket szűrés nélkül bocsátják ki alacsony kéményeikből közvetlenül saját környezetük levegőjébe. Ezért például 2017-ben az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Mátrai Erőműnél kevesebb mint tizedannyi lignitet égető háztartások kéndioxid-emissziója kb. 3,5-szerese, szállópor-emissziója pedig több mint 7-szerese volt a Mátrai Erőmű kibocsátásainak.
Ráadásul a lignittüzelés nagy mennyiségű salak termelődésével jár, amit a háztartások vélhetőleg a saját környezetükben szórnak szét, például feltöltésekbe, úthibákra. Sajnos a lignit salakja sok toxikus anyagot tartalmaz, ami kiporozva a légszennyezést súlyosbítja, a talajba kerülve pedig a vízbázisokat szennyezi. Az elmúlt évtizedben a lignitet égető háztartások becslésünk szerint több százezer tonna salakot szórtak szét a közvetlen környezetükben.
Megnéztük, hogy ezt a súlyosnak látszó problémát és saját becsléseinket visszaigazolják-e az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) az adatai.
A WHO egyik friss publikációja [8] szerint 100 ezer emberből Svédországban 0,4, Finnországban 6, Magyarországon pedig 123 az otthoni és a környezeti légszennyezés következtében kialakult betegség miatt hal meg. Ennél csak két másik EU tagállam mutatói súlyosabbak (Románia és Bulgária). A légszennyezés eredetű mortalitási mutatónk globális összehasonlításban olyan országok szintjén van, mint Kongó, Csád vagy India, és közelebb állunk Kínához (161), mint Lengyelországhoz (69).
A komor képet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) környezeti légszennyezettségi adatai is alátámasztják. Magyarország észak-keleti régiója Európa legszennyezettebb levegőjű 20%-ába tartozik, ahogy ezt a következő EEA ábra is mutatja.
A térkép két adatot ábrázol egyszerre: a szállópor-szennyezettségnek való kitettséget és a hosszú távú munkanélküliségi rátát. Az észak-kelet magyarországi régió nemcsak a legszennyezettebb 20%-ba tartozik, hanem a hosszú távú munkanélküliségi rátája is magas (a második legmagasabb kvintilisben van). A térkép érzékletesen mutatja, hogy a légszennyezés és a lakosság ebből eredő egészségügyi terhelése általában a gazdaságilag sérülékeny régiókban magas. És ennek egyik legfontosabb oka az alacsony jövedelmű háztartások fűtési célú tüzelőanyagának megválasztása.
Ken, a lignit jogosan mondhatná, hogy nem ő itt az egyetlen probléma. Rossz technikai állapotú tüzelőberendezésekben a jobb szenek is sok szennyezést okozhatnak, és nem kellene hulladékot sem égetni a háztartásokban; és vajon mi lesz az észak-magyarországi erdőkkel, ha a bükkábrányi lignit lakossági értékesítését egycsapásra betiltanák...? Nos igen, ezek mind jogos felvetések. Talán későbbi bejegyzésekben a METAZSÚL is foglalkozik ezekkel.