Metazsúl - A REKK nem hivatalos véleményblogja

Mi olvasható ki az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv keretében rendelkezésre álló információkból a Debrecen környéki vízkészletek helyzetéről?

Wed, 08 Mar 2023 11:28:02 +0100

A bejegyzés fő üzenetei:

A debreceni iparfejlesztési elképzelések átélhetővé tették, hogy beléptünk a vízkészlet szűkösség korába. Ez önmagában nem jelentene problémát, igazából a szűkösség jelenléte a természetes állapot, nem a szabad készleteké. Még akkor is, ha manapság mindenféle eszközt felhasználunk, hogy ezzel a ténnyel ne kelljen szembesülnünk.
Mennyiségi szempontból akár lenne is elegendő víz az új igények számára, de ehhez olyan érdekellentéteket és érték konfliktusokat kellene előbb kezelni a jogérvényesítés és az érdekegyeztetés együttes alkalmazásával, amire vízkészlet gazdálkodási kérdésekben itthon eddig még nem volt példa. Nem lehetetlen, de jelentős kihívás.
A vízkészleteinkkel el kell kezdeni gazdálkodni, nem csak az eddigi fizikai megközelítésben, hanem a közgazdasági értékteremtés szempontjából is. Közgazdasági érték nem csak direkt hasznosítással, hanem közvetett módon, költségek elkerülése által is keletkezik, adott esetben közjóléti, ökológiai vízhasználatokon keresztül.

Ha drágább lesz majd lejjebb tekerjük?

Thu, 17 Aug 2023 19:53:24 +0200

A rezsicsökkentés komolyabb módosítását jelentette be a kormány 2022 augusztusában. Az új szabályozás értelmében a földgázfogyasztás az átlagos 1729 m3/év fogyasztás alatt marad a támogatott, rezsicsökkentett áron, azonban az ezt meghaladó földgázmennyiséget a „piaci” áron, a rezsicsökkentett ár hétszereséért vételezheti csak a fogyasztó. A szabályozásváltozás hírére megnőtt az energiamegtakarítás és az alternatív tüzelőanyagok iránti kereslet. Ebben a rövid írásban azt vizsgáljuk, hogy a rezsicsökkentés hogyan hatott a földgázfogyasztás mértékére, és megpróbáljuk meghatározni az áremelkedés hatására várható földgázfogyasztás-csökkenést.

Újrainduló japán atomreaktorok – potenciális új LNG forrás Európának?

Thu, 17 Aug 2023 19:54:19 +0200

Japán a 2011-es fukishimai katasztrófát követően leállította nukleáris kapacitásainak nagyobb részét, ezzel a japán villamosenergia-mixben az atomenergia részaránya 30%-ról 10% alá esett. A kieső villamos energiát a 2010-es években Japán fosszilis erőművekkel pótolta, elsősorban földgázzal, de megnövekedett az olaj-és széntüzelésű erőművek termelése is. Japán megnövekedett LNG igénye miatt hosszú távra stabilizálódott az az összefüggés, hogy az ázsiai piacok prémiummal kereskedtek Európához képest.

15 év, amire elég az összes magyar erdő

Wed, 14 Sep 2022 10:56:16 +0200

A kormány bejelentése szerint minden háztartásnak 10 köbméter fát biztosítanak hatósági áron. A bejelentés nem tér ki az intézkedés időtartamára. Lehet, hogy csak egy évről van szó. De jobb ötletek és megalapozott hosszú távú energiastratégia híján megtörténhet, hogy a 10 köbméter beragad, és sok éven keresztül élő intézkedés lesz – lásd rezsicsökkentés. Ezért egy gyors számítással nézzük meg az intézkedés hatásait hosszabb időtávon is.

Karbongeneráció

Thu, 17 Aug 2023 19:57:25 +0200

A napokban tette közzé a Nemzetközi Éghajlatváltozási Tudományos Testület (IPCC) a 6. Assessment Report III. Munkacsoportjának jelentését (Climate Change 2022, Mitigation of Climate Change, Summary for Policy Makers). Mivel a teljes jelentés még nem idézhető, véglegesítésre vár, ezért ebben a cikkben a Summary for Policy Makers megállapításaival foglalkozunk – szűkebb szakmai és tágabb történelmi kontextusban.

A biomassza és a tender - Pár gondolat egy teljesen más METÁR-aukcióról

Tue, 15 Feb 2022 14:58:54 +0100

Tavaly év végén, a korábbiaknál kisebb nyilvánosság mellett lezajlott a negyedik és ötödik METÁR-aukció. A feltételek meglehetősen eltértek a korábbi kiírásokétól, ennek megfelelően meglepő eredmény is született.

Folytatódik a trend: csökkenő árak a harmadik METÁR-aukción

Thu, 17 Aug 2023 19:58:11 +0200

December 13-án kihirdette a MEKH a harmadik METÁR-aukció végeredményét. Az érdeklődés továbbra is töretlen. Az aukcióra a visszavont és duplán beérkezett ajánlatokat nem számítva összesen 154 pályázatot adtak be, a kicsi kategóriában 108 db pályázatot 75 MW megújulóenergia-kapacitásra, a nagy kategóriában 46 db pályázatot 382 MW-ra. Az érvénytelen pályázatok kiszűrése után a kicsiknél 81 pályázat versengett összesen 58 MW-tal, míg a nagyoknál 37 pályázat 296 MW-tal. Az érvénytelen pályázatok aránya tehát elég magas, 23%-os volt. A túljelentkezés még így is jelentős volt mindkét kategóriában (1,8-, illetve 1,9-szeres), habár jóval alacsonyabb volt a második aukció 3 és csaknem 5,5-szeres túljelentkezéséhez képest. A beadott ajánlatokban így is tükröződött a versenyhelyzet.

A megújulók okozzák a magas villamosenergia-árakat? Az adatok nem ezt mutatják!

Wed, 20 Oct 2021 16:44:19 +0200

Idén nyár eleje óta hatalmas áremelkedést tapasztalhatunk a villanypiacon. Míg tavasszal 40-50 €/MWh között mozgott az átlagos másnapi német nagykereskedelmi áramár, addig szeptemberre ez az érték közel háromszorosára, 130 €/MWh körüli értékre nőtt. Számos elemzés, vélemény látott napvilágot, melyek az árak megugrásának egyik lényeges okaként a megújuló erőforrások bizonytalan és/vagy alacsony termelését jelölték meg. Nézzük, hogy mi ennek a valóságalapja!

Mit hozott és mit hozhat még az új szlovák-magyar határkeresztező kapacitás?

Fri, 30 Apr 2021 15:47:29 +0200

2021 április elején elkészült Magyarország és Szlovákia között két új, nagyfeszültségű villamosenergia-vezeték. A több mint két évtizede tervezett új határösszeköttetés révén jelentősen nőhet a két ország közötti villamosenergia-áramlás. Mi változott az azóta eltelt két hétben, és hosszabb távon milyen hatásokra számít(hat)unk?

Mivel magyarázhatóak az Ibériai-félsziget kiugróan alacsony PV aukciós árai?

Fri, 19 Mar 2021 10:57:21 +0100

A spanyol és portugál megújuló aukciókon az európainál jóval kedvezőbb PV átlagárak alakultak ki, a 2020-as portugál tender legalacsonyabb győztes ajánlata világrekordot is döntött. Modellezési eredményeink alapján az Ibéria-félsziget kiugróan alacsony árai, több tényező együttes hatására vezethetőek vissza, melyek az intenzív verseny, a nagyon kedvező napos adottságok, illetve az európai átlagnál nagyobb üzemméret.