A 2020-as költségvetési törvényjavaslat gyors áttekintése után adódik a kérdés, vajon mire alapozza a tervező a társasági adóból és az energiaellátók jövedelemadójából - kezdetben 8, majd 31%-os ágazati, a köznyelvben Robin Hoodként emlegetett különadó - származó bevétel 25%-os növekedését ugyanezen adók 2019. évi előirányzatához viszonyítva?

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervében 6000 MW-nyi fotovoltaikus kapacitással kalkulál 2030-ra. Ez a mai hazai teljes beépített erőművi kapacitás közel 70%-a. Sokak szerint ez jelentősen növelheti a rugalmas kapacitások iránti igényt, hiszen, ha hirtelen felhőssé válik az idő, valamely szereplőnek akkor is meg kell termelnie a villamos energiát. Egyes becslések alapján akár a jelenlegi lekötött kapacitás kétszeresére, vagy akár négyszeresére is szükség lehet, amely a jelenlegi 200-300 MW-os szekunder tartalékkapacitás akár 600-800 MW-ra történő növelését jelentené a bizonytalanság csökkentése érdekében. Az, hogy pontosan mekkora lenne a megnövekedett időjárásfüggő-termelés miatt szükséges szekunder tartalékkapacitás, többféleképpen is lehet számszerűsíteni. Az egyik ilyen lehetőség, hogy megvizsgáljuk azon országokat, amelyekben korábban elindult ez a folyamat és megvizsgáljuk, hogyan változott ott a lekötött tartalékkapacitás mennyisége.