A költségvetési törvénnyel párhuzamosan benyújtott, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat nem tartalmaz olyan módosítást, amely indokolná ezt a növekményt, így nyitva áll a kérdés, mi áll a háttérben? Ennyire pörög a gazdaság? A gazdaságfehérítő intézkedésektől várják a bevételt? Az EVA megszüntetése is lehetne a háttérben a társasági adó esetében, az EVA eltörlése nyomán azonban sokkal inkább a KIVA és a KATA növekedésére számíthatunk, és ez tükröződik is a költségvetési tervben.
A Költségvetési Tanács egyetért a tervezet számaival, bár elemzésükből - csakúgy, mint az ÁSZ véleményéből - kiderül, nem a benyújtott törvényjavaslatban szereplő számokat elemezték: 2019-cel összevetve csak 19%-os és 76 milliárdos növekményt észleltek a társasági adó előirányzott összegében, ami a jelenlegi verzióban már meghaladja a 25%-ot és a 100 milliárd forintot. A költségvetési törvény indoklása az eltérést azzal magyarázza, hogy „a kormányzat döntött a gazdaságvédelmi akciótervről, ezáltal a 2020-as évre várt gazdasági növekedési ütem alátámasztása tovább erősödött. Döntés született emellett egyes területeken a kiadások növeléséről, melyet a várható többletbevételek ellensúlyoznak.”
Minket elsősorban az energiaellátók jövedelemadója érdekel, az ebből származó bevétel tervezett összegének alakulására azonban semmilyen magyarázatot, további elemzést nem találtunk. A társasági adóbevétel növekedése hátterében felvázolt gazdaságélénkítő és -fehérítő intézkedések relevanciája azonban a Robin Hood esetében megkérdőjeleződik: tényleg indokolt ebben a szektorban is ennek hatásával számolni?
