Mit gondol a szakma a magyarországi PV elterjedésről és annak hatásáról?

Mezősi András2021. március 16.

2021. március 11-én „Jelentős PV kapacitás hatása a hazai villamosenergia-rendszerre” címmel workshopot tartott a REKK. Az online rendezvényen több mint 200 fő vett részt. Az esemény során négy kérdést tettek fel a közönségnek, amelyre a résztvevők harmada, 70 fő válaszolt. A blogbejegyzés ezen válaszokat mutatja be és értékeli.

Az első kérdés a hazai PV kapacitás 2030-ra várható nagyságára vonatkozott. Érdekes, hogy a válaszok 33 %-a 6 GW alatti kapacitást vár, vagyis nem számít arra, hogy a Nemzeti Energiastratégiában felvázolt és célul kitűzött 6,4 GW-os PV kapacitást el lehetne érni.

1. kérdés: A háztartási méretű kiserőműveket is figyelembe véve, mekkora lesz a PV kapacitás Magyarországon 2030-ban?
2. kérdés: Mikortól nem kell támogatást adni az újonnan belépő PV kapacitásnak?

Ugyanakkor a válaszadók jelentős része optimista abban a tekintetben, hogy meddig kell még támogatni a naperőműveket, és azok mikor érhetik el piaci érettségüket. A válaszadók 40%-a szerint ez 3 éven belül reális lehet, és további 30% szerint ez 5 éven belül bekövetkezhet. A válaszadók 15-15 %-a szerint még legalább 10 évig támogatásra szorulnak ezek a technológiák, illetve azokat mindig is támogatni kell majd a jövőben is.

3. kérdés: Mekkora lesz 2030-ban a szükséges lekötött tartalékigény?
4. kérdés: Kik nyújtják 2030-ban a tartalékigényt? Kérjük 100 pontot osszanak szét a felsorolt szereplők között.

A második kérdéscsokor a tartalékkapacitások köré szerveződött. A válaszadók 51%-a szerint 2030-ra 20-50%-kal nő meg a szükséges tartalékkapacitások mértéke a megújulók és egyéb hatások miatt. Ugyanakkor 20%-uk szerint nem változik, 7 %-uk szerint pedig egyenesen csökken a szükséges tartalékkapacitások mértéke. A 70 válaszadóból 15 szerint viszont több mint 50%-kal nőhet a lekötött tartalékkapacitások mennyisége 2030-ra, közülük 3-an több mint 100%-os növekedéssel kalkulálnak.

A válaszadók szerint a teljes tartalékkapacitás mennyiség 44%-át még 2030-ban is a földgáztüzelésű erőművek fogják nyújtani. Érdekes eredmény, hogy a válaszadók szerint 17%-ban az importforrások nyújtják majd a tartalékokat, miközben az európai szabályozás egyelőre nem tekinti kiemelt területnek a tartalékkapacitások határon átnyúló rendelkezésre bocsátását. Az egyéb új szereplőknek – megújulók és fogyasztók –is szignifikáns szerepet szán a workshop közönsége.

Bár 70 válaszadó már elég soknak tekinthető, arról nincs információnk, milyen hátterű szakértők válaszoltak a kérdésekre. A workshop és a kérdőíves felmérés többször is eléggé eltérő következtetésre jutott: a tartalékok nagyságát tekintve a REKK modellezéséhez képest is és a hozzászólásokhoz képest is alacsonyabb tartalékigényt vizionáltak a válaszadók, s ők diverzifikált(abb) portfólióban képzelték el a tartalékot nyújtó szereplők halmazát.

Az előadás diái ITT megtekinthetőek.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS