A pályázatokat 2020. szeptember 15. és október 15. között nyújtották be a jelentkezők, a novemberi hiánypótlást követően a végleges eredményeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021. február 11-én tette közzé. Ahogy korábbi bejegyzésünkben már foglalkoztunk vele, csak egy igazán fontos változás történt az első kiíráshoz képest: a nagyobb kategória kapacitástartománya kiszélesedett, 20MW helyett 49,99 MW-os felső korlátot határoztak meg, míg a kis kategóriába továbbra is 0,3-1 MW közötti projektek versenyezhettek. A magyar aukción kettős korláttal találkozhatunk: maximális kiosztható támogatás és maximális támogatott mennyiség is szerepel a szabályzatban. Míg előbbi az első aukción a kicsik és a nagyok esetén 333 és 667 millió forint, a második aukción 200 és 600 millió forint volt, addig a támogatott mennyiségre vonatkozó korlátok 66 és 134 GWh/év-ről 40 és 350 GWh/év-re változtak. Az első fordulóhoz hasonlóan most is a mennyiségi korlát volt effektív, így a valamivel csökkentett maximális támogatási összegeknek nem lett szerepe, szemben a több mint 2,5-szeresére megnövelt mennyiséggel a nagy kategória esetén, amely által lényegesen nagyobb kapacitás jutott támogatáshoz (lásd 2. táblázat).
A kicsik csökkentett támogatható mennyisége talán a nem elégséges versenytől való félelmet tükrözi, ez azonban szerencsére alaptalannak bizonyult. Míg az első aukción a túljelentkezési arány (már csak az érvényesen benyújtott pályázatokat figyelembe véve) a kis és nagy kategóriában 1,5- és 2,5-szeres volt, ezt a második aukció gyakorlatilag megduplázta 3,0- és 5,3-szoros túljelentkezésével. Érdekes, hogy míg (az egyik esetben sem effektív) költségvetési korlátba az első aukción még befért volna az összes jelentkező, a második aukcióra ez már nem igaz, itt a pénzügyi keretnél 1,8-szor (kis kategória) és 3-szor (nagy kategória) kértek összességében több támogatást a pályázók.
Ahogy egy másik korábbi bejegyzésünkben is bemutattuk, az első körben a kicsiknél az összes ajánlat több mint harmada érvénytelen lett. A második aukción ugyanez az arány csak 14%, a kis szereplőknek is sikerült beletanulni a pályázati rendbe, módszertanba. A nagyoknál mindkét fordulóban 9% volt az érvénytelenek aránya. Végül összesen (a 7 visszavont és a 8 később még egyszer beadott pályázat levonása után) 257 pályázatot értékelt ki a MEKH részletesen, melyből 31 érvénytelen lett, 1 az összeszámítás [1] miatt kiesett (meghaladta az 50 MW-ot), és 225 érvényes pályázat maradt.
Forrás: REKK-számítás MEKH alapján
Bár az aukció technológiasemleges, ismét szinte kizárólag naperőművi projektek érkeztek be. Egy hulladéklerakóból származó gázt hasznosító egység pályázata érvénytelen lett (a kisebb kategóriában), az érvényes pályázók közül pedig csupán egy pályázó indult geotermikus erőművi projekttel (a nagyok között). Minden további pályázat naperőművi. Itt viszont megfigyelhető, hogy jelentősen megnőtt a napkövetős tartószerkezettel ellátott erőművek aránya, amelyek hatékonyabbak: azonos beépített teljesítőképesség mellett magasabb villamosenergia-mennyiséget termelnek. A nagy kategóriában az első aukción a beadott 32 pályázatból csak 4 volt ilyen, most már 86-ból 38, a kisebb kategóriában pedig az első aukción a 135-ből csupán 14, a másodikon 169-ből már 48 napkövetős erőművet láthattunk.
Forrás: REKK-ábra MEKH-adatpublikáció alapján
Forrás: REKK-számítás MEKH alapján
Most pedig lássuk, hogy alakultak a beadott és a nyertes ajánlati árak a két aukción!
Mind a kicsi, mind a nagy kategóriában jelentős árcsökkenést láthatunk, a nyertesek súlyozott átlagárai 10%-ot, illetve 21%-ot csökkentek a 2019-es METÁR-aukcióhoz képest. Ami igazán érdekes, hogy a nagy kategóriában nem csak a maximált árnak, de a referenciaárnak is messze alatta maradt nemcsak az átlag, de a legnagyobb nyertes ajánlat is, pedig maga a referenciaár is jelentősen lecsökkent. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nagy kategóriában minden nyertesre 0 támogatási összeget számolt a MEKH. A támogatási igény kiszámításához használt ex-ante referenciaár persze csak egy indikáció a jövőre nézve, az ebből számolt támogatási igény nem fedi a valóságot a teljes időszakra vonatkozóan.
Ahogy a lenti ábrán látszik, teljesen elkülönül a kis és a nagy kategória árazása. A kicsik kivétel nélkül az ex-ante referencia piaci ár feletti ajánlatokat adtak, míg a nagy kategóriában nagyrészt a referenciaár alatti, vagy ahhoz közeli ajánlati árak érkeztek. A nagyoknál a legdrágább ajánlatok között megfigyelhetünk néhány igazán nagy projektet (10, 20, vagy akár 45 MW-os kapacitással), a legtöbb magas ajánlat a nagy kategóriában azonban az összeszámítás miatt átsorolt kisebb projektektől érkezett. A két kategória megtartása tehát indokolt, hiszen látszik, hogy a kisebb projektek a nagyokkal együtt versenyezve esélytelenek.
A MEKH által ismét rendkívül transzparens módon közzétett részletes ajánlatokra vonatkozó információkból az is kiderül, hogy az indulók hajlandóak lettek volna nagyjából 580 MW-nak megfelelő, összesen 939 GWh/év termelést biztosító új naperőművi kapacitást referenciaár alatti ajánlattal megépíteni. A kapacitáskorlát miatt végül a nagy kategóriában nyertesként 185 MW-ot hirdetett ki a MEKH (lásd 2. táblázat).
Az elnyert (várható) támogatást az újonnan épülő naperőművek termeléséhez viszonyítva azt láthatjuk, hogy az első aukcióhoz képest a kis kategóriában jelentősen visszaesett a támogatásigény (3,17 Ft/kWh-ról 1,88 Ft/kWh-ra), míg a nagy kategóriában a korábbi, már meglehetősen alacsony fajlagos támogatásigény (0,17 Ft/kWh) csökkent nullára. Összehasonlításképp: a 2019-ben prémium-támogatásban részesülő naperőművek 16,11 Ft/kWh-s fajlagos prémium-támogatást kaptak [2].Itt ismét érdemes hangsúlyozni, hogy a 0 támogatásigény egy előzetes, számított érték, és a jövőben csak addig igaz, amíg a naperőművi termeléssel súlyozott átlagos áramár nem csökken a nyertes ajánlati árak alá. Amíg azonban felettük van, ezek a szereplők nettó befizetők lesznek [3].
Az 1000 méteres összeszámítási szabály – amely szerint a pályázati kategóriákba soroláshoz az erőműegység névleges teljesítőképességének megállapításakor összevontan kell kezelni azokat az azonos típusú energiaforrást felhasználó erőműegységeket, amelyek hálózati csatlakozási pontjai egymástól 1000 méter távolságon belül helyezkednek el – nagyobb kellemetlenséget okozott, mint az első körben. Míg a 2019-es aukcióban az összeszámítás miatt 16 db 1 MW alatti naperőművel induló pályázót soroltak át a nagy kategóriába (a kis kategóriában pályázók 21%-át), addig a második körben 39-et (a kicsik 36%-át)! Mint feljebb mutattuk, az átsorolt pályázatok az árversenyben esélytelenek a nagyok között.
Összefoglalva az első – pilotnak nevezett – METÁR-aukció után a második kör is sikeresnek mondható. Az aukció sok pályázót vonzott, a megnövelt elnyerhető mennyiség ellenére is nagyobb volt a túljelentkezés, rendkívül erős árverseny alakult ki. Mindez elsősorban a majdnem 50 MW-os naperőmű-parkok megjelenésére vezethető vissza. A Nemzeti Energiastratégiában felvázolt 6000 MW naperőmű-kapacitás eléréséhez további sikeres pályázatokra, és a pályázatokon elnyerhető mennyiség növelésére lesz szükség. A második pályázati kör különleges érdekessége, hogy a nagy kategóriában nyertesek ex-ante támogatási igénye nulla. Pedig a pályázóknak számolniuk kellett a prémiumrendszerben a termelőre háruló kiegyenlítőenergia-költségekkel is. Az, hogy végül mennyi támogatást kell majd kifizetni a nyerteseknek, és/vagy a termelők mennyit fizetnek majd a MAVIR-nak elsősorban a nagykereskedelmi villamosenergia-árak jövőbeli alakulásától függ. Erről, illetve a napos órákban a naperőművek várható árcsökkentő hatásáról, vagyis a merit-order hatásról egy külön blogposztban lesz szó.
Lábjegyzetek
- Lásd 299/2017 (X. 17.) Korm. rendelet 5.§ (2)
- Forrás: Beszámoló a kötelező átvételi és prémium támogatási rendszerek 2019. évi alakulásáról
- A prémiumrendszerben a termelők a villamos energia piaci értékesítésének árbevételén felül prémium támogatást kapnak. A prémium mértéke pályázaton elnyert támogatás esetében az ajánlati ár (illetve annak indexált értékének) valamint a referencia piaci ár különbsége. Ha ez az érték negatív, akkor a termelő megfizeti a különbözetet a befogadónak, azaz a MAVIR-nak. (299/2017 (X. 17.) Korm. rendelet 14.§ (2))
