Rezsicsökkentés vagy háztartási energiahatékonyság?

Bartek-Lesi Mária2019. október 28.

Hogy a rezsicsökkentés és az energiahatékonyság nem járnak kéz a kézben, azt elméleti alapon már a szabályozás bevezetésekor sejteni lehetett, és empirikusan is igazolást nyert. Egy most befejeződő kutatási program is érdekes eredményekkel szolgál.

Hogy a rezsicsökkentés és az energiahatékonyság nem járnak kéz a kézben, azt elméleti alapon már a szabályozás bevezetésekor sejteni lehetett, és empirikusan is igazolást nyert. [1] Az Enable.EU H2020-as kutatási program az energiafelhasználással kapcsolatos fogyasztói viselkedést és annak energiaátmenetben betöltött szerepét vizsgálta 9 ország 11 kutatóintézetének közreműködésével. [2] A kutatás keretében különböző energiafelhasználási részterületekre fókuszáló háztartási felmérés készült minden résztvevő országban. Öt ország (Franciaország, Németország, Magyarország, Spanyolország és Ukrajna) kérdőíve kitért a háztartási hőfelhasználásra és az energiahatékonyságra is, melyek - fókuszcsoportos vizsgálatokkal kiegészítve – alapul szolgáltak a „Hűtés-fűtés” esettanulmány elkészítéséhez. [3] A tanulmány eredményei közül néhány igen elgondolkodtató.

Az alábbi ábra a háztartásokban jellemző téli hőmérsékleti tartományok megoszlását mutatja a résztvevő országokban. Bár a kérdésre adott válasz nagyrészt valószínűleg a megkérdezettek szubjektív becslése, mégis igen szembeötlő a különbség a hazai és a többi felmért ország eredményei között. A magyar háztartások közel 65 %-ában 22 C° vagy a fölötti hőmérsékletre fűtenek, és 24 %-ában 24 C° vagy annál magasabb a hőmérséklet a lakásokban télen. Németországban is aránylag nagy a túl melegre fűtött lakások aránya, de még ez is elmarad a hazai értékektől (54 és 16%), a többi országban pedig jóval alacsonyabb a magas hőmérsékletű lakások aránya (30% alatti). Pozitívumként emelhető ki azonban, hogy a túl alacsony, 18 C° alatti hőmérsékletű lakások aránya is jóval alacsonyabb a magyar mintában, mint a többi országban.

Mekkora az Önök otthonának átlagos hőmérséklete télen? (Amikor otthon tartózkodnak.)

Megjegyzés: Az országok rövidítései mellett zárójelben szereplő értékek az érvényes megfigyelt esetek számát jelzik.

Felmerül a kérdés, hogy nem amiatt magasak -e ezek az eredmények, mert a megkérdezett háztartások nem képesek szabályozni a hőmérsékletet otthonaikban. A következő táblázat demonstrálja, hogy nem mutatható ki egyértelmű összefüggés a hőmérséklet szabályozhatósága és a bevallott hőmérsékleti szintek között.

A háztartások otthonára jellemző téli hőmérséklet és a hőmérséklet-szabályozási lehetőségek összefüggése a magyar mintában

A háztartások energiahatékonysághoz fűződő viszonyával kapcsolatban szintén érdekesek a következő, energiahatékonysági lépéseket ösztönző intézkedések hasznosságát értékelő kérdésre adott válaszok. A válaszadóknak 1-től 5-ig terjedő skálán kellett értékelniük, hogy milyen mértékben tartanák hasznosnak a következő információkat:

  1. összehasonlító adatok saját korábbi vagy hasonló háztartások fogyasztásáról
  2. információ egyszerűen kivitelezhető, energiafogyasztást csökkentő műszaki megoldásokról
  3. gyakoribb mérés és számlázás
  4. energiahatékonysági tippek az energiaszolgáltatótól.

A következő ábrákon látható eredmények alapján a hazai háztartási fogyasztók motiváltsága igen alacsonynak tűnik a többi ország fogyasztóihoz hasonlítva. Mint látható, az energiafogyasztási értékek összehasonlítását, nyomon követését segítő intézkedéseket vagy a gyakoribb mérést és számlázást a hazai fogyasztók csupán 14%-a értékelte fontosnak, míg a többi országban ez az arány minimum 35% (Ukrajna), a többi országban pedig 50% fölé esik. Az egyszerűen alkalmazható műszaki megoldásokról megosztott információk és a szolgáltatóktól kapott energiahatékonysági tippek már nagyobb arányban érdekelnék a magyar fogyasztókat (25% körül), de így is szembetűnő a különbség a többi országhoz képest, ahol minden esetben 50% feletti volt az intézkedések hasznosságát magasra értékelők aránya (Németországban a 80%-ot is elérte).

Mennyire segítenék elő a következő intézkedések, hogy csökkenteni tudja a fűtési és hűtési energiafelhasználását? Kérjük értékelje 1-től 5-ig, mennyire segítene..

Hogy minek köszönhető a hazai fogyasztók energiahatékonysággal szembeni alacsony elkötelezettsége, azt pontosan nem tudjuk. Csak sejthető, hogy mivel a számlákon szereplő információk alapján rendszeresen tudatosul a fogyasztókban, hogy a rezsicsökkentés következtében mekkora összeget takarítottak meg, nem érzik égetőnek az energiahatékonyság növelése útján elérhető további megtakarítások szükségességét. A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2020-ra 38,4 PJ megtakarítást irányzott elő a lakóépületek felújítása révén. [4] A hazai energiahatékonysági cél 1009 PJ-os primerenergia-felhasználás elérése 2020-ban [5] amihez képest a 2017-es primerenergia fogyasztás 116 PJ többletet mutat [6]. És a 2030-ra elérendő cél ennél még magasabb. A szükséges megtakarítások eléréséhez tehát igen fontos lenne a lakosság mozgósítása.

Ahogy arra már sok szakértő felhívta a figyelmet, az energiahatékonyság növelése a fűtésszámla csökkentésének egyik leghatékonyabb módja, miközben számos egyéb pozitív hozadékkal jár, többek között enyhíti az energiaimport-függőséget, segíti az energiaszegénység elleni küzdelmet, csökkenti a fosszilis energiafelhasználást és a környezetterhelést, miközben hozzájárul a klímacélok eléréséhez. A fent idézett tanulmányhoz kapcsolódik egy másik írás, amely a kutatás eredményei alapján olyan többszörös hozadékot eredményező szabályozói javaslatokat fogalmaz meg, melyek alapján az energiahatékonyság és a rezsi csökkenése akár jó barátok is lehetnek. [7]

Lábjegyzetek

  1. Ld. pl. Sebestyénné Szép Tekla: A hatósági árcsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata indexdekompozícióval, Közgazdasági szemle, lXV. éVf., 2018. február, 185–205. o.
  2. A projekt céljairól és eredményeiről az ENABLE.EU honlapján lehet tájékozódni: www.enable-eu.com
  3. Csutora et al. (2017a), Synthesis report on the "heating & cooling" case study, Enable.EU, D4.4.
  4. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia, 2015
  5. Ld. Magyarország Nemzeti Energia és Klímatervének tervezete, 8. o.
  6. KSH
  7. Csutora et al. (2017b) „Policy paper with recommendations for ‘triple dividend’ low carbon options in the field of heating and cooling”, Enable.EU D4.5

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS