A Metazsúl blog eddig két írást szentelt a koronavírus villamosenergia-piacokra gyakorolt hatásainak bemutatására. Az első cikkben Mezősi András annak járt utána, hogy az egyes piacok milyen módon reagálnak rövid- és hosszú távokon a vírus megjelenésére és fokozott elterjedésére. A második tanulmányban Varga Katalin mutatta be a megújulóenergia-szektorra leselkedő rövid- és hosszútávú kihívásokat, valamint azon intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jövőbeni – várhatóan dekonjunktúrális – időszakban is tovább folytatódhasson a megújulóalapú energiatermelés széleskörű elterjedése, amely elengedhetetlen a vállalt energia- és klímapolitikai célok eléréséhez.

Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a koronavírus európai elterjedése által szükségessé vált korlátozó intézkedések rövidtávon hogyan hatottak a villamosenergia-piacokra. Elemezzük a villamosenergia-keresletben, valamint a másnapi spot árakban történt változásokat, illetve ezek esetleges kapcsolatát.

Dániában töltött éveim alatt két dolgot tapasztaltam a dánok időjárással kapcsolatos hozzáállásáról: 1) nincs olyan, hogy rossz idő, csak rosszul megválasztott öltözet, valamint – ezzel összhangban – 2) ha egy kicsit is javul az idő, akkor azonnal ki kell menni a szabadba, hiszen kit tudja, hogy mikor lát az ember legközelebb napot.

Feltételezem, az elmúlt vasárnap a dánok többsége inkább egy forró ital, garnélarákos szendvics és gyertyák társaságában élvezte a hygge nyugalmát, mintsem kint tartózkodott a a zord és szeles időben. Mindezt ismerősök beszámolójára és a szélenergia-termelési adatokra alapozom, lévén, hogy 2019. március 17-e elég szelesre kerekedett a legkisebb skandináv országban és Németország északi részén.