Szerző: Mezősi András

Találatok száma: 9

Mit hozott és mit hozhat még az új szlovák-magyar határkeresztező kapacitás?

Kácsor Enikő - Mezősi András

Mezősi András2021. április 22.

2021 április elején elkészült Magyarország és Szlovákia között két új, nagyfeszültségű villamosenergia-vezeték. A több mint két évtizede tervezett új határösszeköttetés révén jelentősen nőhet a két ország közötti villamosenergia-áramlás. Mi változott az azóta eltelt két hétben, és hosszabb távon milyen hatásokra számít(hat)unk?

Mit gondol a szakma a magyarországi PV elterjedésről és annak hatásáról?

Mezősi András2021. március 16.

2021. március 11-én „Jelentős PV kapacitás hatása a hazai villamosenergia-rendszerre” címmel workshopot tartott a REKK. Az online rendezvényen több mint 200 fő vett részt. Az esemény során négy kérdést tettek fel a közönségnek, amelyre a résztvevők harmada, 70 fő válaszolt. A blogbejegyzés ezen válaszokat mutatja be és értékeli.

Soha nem látott magasságokban a szén-dioxid-kvóta ára

Mezősi András, Szajkó Gabriella

Mezősi András2021. február 19.

2021. február 12-én a CO2-kvóta átlépte a 40 €/t-ás árat, ezzel az európai szén-dioxid-piac soha nem látott magasságokba emelkedett. Mi van az áremelkedés hátterében, milyen hatással bír ez a hazai áramszektorra? Cikkünkben ennek járunk utána.

Energiavírus

Mi mozgatja a villamosenergia-árakat a hosszú- és rövidtávú piacokon?

Mezősi András2020. március 30.

A koronavírus az energiapiacokat is megfertőzte, jelentős változásokat idézett elő a gazdaság ezen szegmensében is. Bár Európában még előttünk áll az igazán komoly – egészségügyi és gazdasági – válság, már most számos érdekes tanulságot vonhatunk le a koronavírus európai energiapiacokra gyakorolt hatásából. A következő blogbejegyzésben az európai határidős villamosenergia-piaci árak alakulását vesszük górcső alá.

Képes lesz a magyar rendszer több GW-nyi fotovoltaikus erőmű befogadására?

Németország képes volt!

Mezősi András2019. június 7.

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervében 6000 MW-nyi fotovoltaikus kapacitással kalkulál 2030-ra. Ez a mai hazai teljes beépített erőművi kapacitás közel 70%-a. Sokak szerint ez jelentősen növelheti a rugalmas kapacitások iránti igényt, hiszen, ha hirtelen felhőssé válik az idő, valamely szereplőnek akkor is meg kell termelnie a villamos energiát. Egyes becslések alapján akár a jelenlegi lekötött kapacitás kétszeresére, vagy akár négyszeresére is szükség lehet, amely a jelenlegi 200-300 MW-os szekunder tartalékkapacitás akár 600-800 MW-ra történő növelését jelentené a bizonytalanság csökkentése érdekében. Az, hogy pontosan mekkora lenne a megnövekedett időjárásfüggő-termelés miatt szükséges szekunder tartalékkapacitás, többféleképpen is lehet számszerűsíteni. Az egyik ilyen lehetőség, hogy megvizsgáljuk azon országokat, amelyekben korábban elindult ez a folyamat és megvizsgáljuk, hogyan változott ott a lekötött tartalékkapacitás mennyisége.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS