Szerző: Mezősi András

Találatok száma: 9

Évente 25 milliárd forintba kerül a szélerőművek tiltása

Mezősi András2019. május 2.

Magyarország az Előzetes Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) vállalta, hogy 2030-ra 20%-ra növeli a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 14% körüli értékről. A REKK tavaly év végi kutatása azt vizsgálta, hogy az egyes megújuló energiaforrásokban mekkora potenciál rejtőzik, és mekkora mértékű támogatás szükséges ahhoz, hogy azok kiaknázása megtérüljön. Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja, hogy az egyes megújuló technológiák hasznosítása mekkora fajlagos éves támogatással (Ft/GJ) milyen megújulóenergia-felhasználási arányt eredményezne 2030-ra. Látható, hogy támogatás nélkül is – elsősorban a nagymértékű háztartási tűzifa-felhasználásnak köszönhetően – 14% körüli aránnyal lehet számolni. A további megújulóenergia-felhasználáshoz azonban támogatásra van szükség. Az egyik lehetséges opció a szélerőművekbe történő beruházás, amely viszonylag alacsony fajlagos támogatás mellett is megvalósítható; különösen a meglévő szélerőművek felújításában és azok kapacitásbővítésében rejtőzik nagy lehetőség.

Európában továbbra is a szél az úr

Mezősi András2019. április 4.

Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA – European Wind Energy Association) minden évben publikálja, hogy az EU28-ban technológiai bontásban milyen új kapacitások épültek ki a villamosenergia-szektorban. Immár ötödik éve a szélerőművek nyerik meg ezt a versenyt. Évente több mint 10 GW-nyi kapacitás épül ezekből az erőművekből, ami öt paksi erőmű kapacitásának felel meg. A képzeletbeli dobogó második fokára a fotovoltaikus erőművek kerülnek: az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan 7,5 GW-nyi kapacitást kapcsoltak az európai villamosenergia-hálózatra. Fontos különbség a két technológia között, hogy míg a szélerőművek viszonylag egyenletes növekedést mutatnak az éves újonnan installált kapacitásokra vonatkozóan, addig a napelemek elterjedése nagy változékonysággal bír. Az elmúlt tíz évben volt olyan év, amikor az újonnan üzembe álló fotovoltaikus kapacitás meghaladta a 21 GW-ot, azonban 2009-ben ez a szám mindössze 4,7 GW-ot tett ki. Elsősorban e két technológiának köszönhetően 2018-ban az újonnan átadott kapacitások 95%-át a megújulók tették ki, a földgáztüzelésű erőművekből kevesebb mint 1 GW-nyi épült. Ez az igen alacsony szám több okra vezethető vissza. Egyrészt az utóbbi években a földgáz ára, illetve a villamosenergia-árának alakulása nem kedvezett ezen technológiának, továbbá a válság után igen jelentős, több 10 GW-nyi újonnan létesült kapacitás kezdte meg az termelését. Ezen erőműveket - amelybe sorolható hazánkban a Gönyüi Erőmű vagy a Dunamenti Erőmű egyik blokkja is – még a válság előtt kezdték el tervezni, építeni, és már a válság után készültek el. Viszont a fogyasztás csökkenésével ezek az új kapacitások elterjedése túlkínálatot eredményezett egyes országokban.

Örök optimista előrejelzések

Mezősi András2019. március 20.

Idén január végén a MAVIR publikálta „ A Magyar Villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeinek előrejelzése ” című, évente megjelenő elemzését. A dokumentum számos igen hasznos elemzést tartalmaz a hazai villamosenergia-fogyasztással kapcsolatban. A kedvenc ábrám, amely már évek óta visszatérő a tanulmányban, az összes hazai villamosenergia-felhasználást mutatja. A pláne azonban az, hogy nem csak a tényadatokat, és a legfrissebb előrejelzéseket, hanem 16 évre visszamenőleg a MAVIR valamennyi előrejelzését sűríti magába.

Nagyot mondtunk vagy kicsit?

A magyarországi 2030-as 20%-os megújuló cél az európai törekvések tükrében

Mezősi András2019. március 14.

Az Európai Unió 2030-ra vállalta, hogy legalább 32%-ra növeli a megújulók részarányát a teljes energiafelhasználáson belül. Ez jelentős növekedést jelent a 2020-as 20%-os célhoz viszonyítva. A Megújuló Irányelv alapján országonként differenciáltan határozták meg a 2020-ra kötelezően előírt 2020-as célokat; Magyarországra ez 13%. Ugyanakkor a 2030-as célokat már nem osztották le, hanem az egyes országoknak az ún. Nemzeti Klíma- és Energiatervekben (NEKT) kell bemutatni, hogy mekkora önkéntes vállalást tesznek, és azt milyen intézkedésekkel érik el. Ezt követően az Európai Bizottság „felösszesíti” a tervekben szereplő megújuló arányokat, és összeveti ezt az EU-s 32%-os céllal. Amennyiben az országonkénti vállalásokból a 32%-os cél nem érhető el, akkor egyéb intézkedéseket hoz, amelybe beletartozhat, hogy presszionálja az egyes országokat, hogy vállaljanak magasabb megújuló célokat, illetve olyan kiegészítő mechanizmusokat vezethet be, mint például egy Európára kiterjedő támogatási rendszer bevezetése. Az előzetes NEKT-eket 2018 év végére kell(ett) benyújtani, amit néhány hetes/hónapos késéssel szinte az összes tagállam teljesített. Magyarország 20%-os megújuló célszámot tűzött ki 2030-ra vonatkozóan. Kérdés, hogy soknak tekinthető-e ez a 20%? Hogyan viszonyul ez a többi EU-s ország vállalásához? Vajon Magyarország azon tagállamok között lesz, akiket a Bizottság presszionálni fog? A következőkben ezt járjuk körül különböző aspektusokból.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS