Jó hír: A második METÁR-pályázaton közel duplára emelték az odaítélhető támogatás mennyiségét a korábbi, sikeres körhöz képest. Változás még, hogy immár 49.99 MW névleges teljesítményű megújulóenergia-erőművek is pályázhatnak. Vajon ez is jó hír? Posztunkban a változásokat járjuk körbe.

A koronavírus az energiapiacokat is megfertőzte, jelentős változásokat idézett elő a gazdaság ezen szegmensében is. Bár Európában még előttünk áll az igazán komoly – egészségügyi és gazdasági – válság, már most számos érdekes tanulságot vonhatunk le a koronavírus európai energiapiacokra gyakorolt hatásából. A következő blogbejegyzésben az európai határidős villamosenergia-piaci árak alakulását vesszük górcső alá.

Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervében 6000 MW-nyi fotovoltaikus kapacitással kalkulál 2030-ra. Ez a mai hazai teljes beépített erőművi kapacitás közel 70%-a. Sokak szerint ez jelentősen növelheti a rugalmas kapacitások iránti igényt, hiszen, ha hirtelen felhőssé válik az idő, valamely szereplőnek akkor is meg kell termelnie a villamos energiát. Egyes becslések alapján akár a jelenlegi lekötött kapacitás kétszeresére, vagy akár négyszeresére is szükség lehet, amely a jelenlegi 200-300 MW-os szekunder tartalékkapacitás akár 600-800 MW-ra történő növelését jelentené a bizonytalanság csökkentése érdekében. Az, hogy pontosan mekkora lenne a megnövekedett időjárásfüggő-termelés miatt szükséges szekunder tartalékkapacitás, többféleképpen is lehet számszerűsíteni. Az egyik ilyen lehetőség, hogy megvizsgáljuk azon országokat, amelyekben korábban elindult ez a folyamat és megvizsgáljuk, hogyan változott ott a lekötött tartalékkapacitás mennyisége.

Dániában töltött éveim alatt két dolgot tapasztaltam a dánok időjárással kapcsolatos hozzáállásáról: 1) nincs olyan, hogy rossz idő, csak rosszul megválasztott öltözet, valamint – ezzel összhangban – 2) ha egy kicsit is javul az idő, akkor azonnal ki kell menni a szabadba, hiszen kit tudja, hogy mikor lát az ember legközelebb napot.

Feltételezem, az elmúlt vasárnap a dánok többsége inkább egy forró ital, garnélarákos szendvics és gyertyák társaságában élvezte a hygge nyugalmát, mintsem kint tartózkodott a a zord és szeles időben. Mindezt ismerősök beszámolójára és a szélenergia-termelési adatokra alapozom, lévén, hogy 2019. március 17-e elég szelesre kerekedett a legkisebb skandináv országban és Németország északi részén.

Nettó importarány alatt az importált villamosenergia-mennyiség fogyasztáshoz viszonyított arányát értjük. Magyarország esetében ez az érték éves átlagban nagyjából 32% körül mozog, viszont előfordulnak olyan órák is, melyekben az importált áram mennyisége az 50%-ot is meghaladja. Ezekben az időszakokban tehát a hazai fogyasztás több, mint felét külföldi források biztosítják.