Megújulóenergia-aukció mozdíthatja ki a holtpontról a magyar megújulóenergia-részarányt?

Szabó László2019. március 18.

Ha Magyarország megújuló energiatermelésének tömör jellemzését akarjuk adni, akkor az első sajátossága, hogy a megújuló energiatermelésünk az EU tagállamok rangsorának alsó harmadában helyezkedik el, bár ott a csoport elején vagyunk (lásd a sárgával jelölt országokat a következő térképen). Ez alapján sem túl élenjárónak, sem teljes mértékben leszakadónak nem mondható a hazai megújulós részarány, a 2017-re elért 13,3%-os eredmény 9 tagországot utasított maga mögé. [1]

2016-os megújulóenergia-részarány a végső energiafelhasználás százalékában

Forrás: Eurostat; Arányok sárga színnel: 5.4-14.8%, zöld: 14.8-25.6%, sötétzöld: 25.6-72.6%

Jelentősen árnyalja azonban a képet, hogy ezt az eredményt a hazai megújulós részarány 2017-es átszámítása növelte meg 2005-től, amikor a lakossági tűzifa felhasználást a fogyasztói oldalról számították át, ami önmagában 46 PJ-t adott a megújuló energia alapú termelésünkhöz. [2] Ezzel a módosított számítással a megújuló alapú hőenergia-termelés közel 80%-át a háztartási biomassza (lényegében hagyományos tűzifa felhasználás) adja. Egy további árnyoldala az elért teljesítménynek, hogy 2011 óta lényegében stagnált a megújuló energia részaránya a végső energiafogyasztáshoz képest, az akkori 14 % 2017-re 13,3 %-ra mérséklődött.

Megújuló energia részarány az egyes szektorokban, %

Forrás: MEKH 2018-as megújulóenergia-statisztika

Ha ezt az európai átlagos teljesítményhez képest szemléljük, akkor még szembetűnőbb a helyzetünk, hiszen az EU28-ban stabil növekedést figyelhetünk meg a megújulós részarányban, ezzel szemben nálunk egy stagnáló, kissé visszaeső részarányt látunk az elmúlt 10 évben.

A hazai megújulóenergia-részarány alakulása a végső energiafogyasztás arányában*

Forrás: Eurostat adatok alapján saját szerkesztés

Félő tehát, hogy amint megjelennek a frissebb Eurostat statisztikák, teljesítményünk további csökkenést mutat majd az EU országok rangsorában. Ezen egyedül a fotovoltaikus kapacitások dinamikus növekedése segíthet, hiszen az a 2016-os (235 MW) szintről 2018 harmadik negyedévére már 600 MW kapacitásra növekedett (301 MW HMKE és 298 MW KÁT támogatási rendszeren belüli kapacitás). [3] Fontos látni azonban azt is, hogy ez az egyedüli technológia, mely jelentős növekedést tudott felmutatni az utóbbi években.

A másik fontos hazai megújulós sajátosság - ami szembetűnő egy európai összehasonlításban - az a megújulók hazai villamosenergia-termelésben betöltött nagyon alacsony szerepe. Míg az EU-ban átlagosan 29% fölött volt a megújulóalapú villamosenergia-termelés aránya, addig nálunk mindössze 7,5%, és megint csak elmondható, hogy 2009 óta lényegében itt sem sikerült a részarányt növelnünk. A hazai alacsony bázisban természetesen jelentős szerepe van a vízerőművi termelés nagyon alacsony arányának.

Az alábbi grafikon jól szemlélteti sajátos helyzetünket. Míg a közlekedésben és a hőfelhasználásban nálunk az EU-átlag-nál magasabb a megújuló részarány, addig a megújuló villamosenergia-termelésben nagy az elmaradásunk.

Megújulóenergia részaránya szektoronkénti bontásban, EU-s összehasonlításban, 2017

Forrás: Eurostat, 2019

Természetesen érthető, és bizonyos mértékben indokolható is az óvatos magyar megújulós politika: a hazai fogyasztók jóval árérzékenyebbek mint nyugat-európai szomszédaink, így a támogatásra fordítandó összeggel is jóval visszafogottabban bánik a hazai energiapolitika. Másik oldalról a hazai megújulós potenciál sem annyira kiugró, víz- és szélenergia potenciálunk európai összehasonlításban alacsony, déli szomszédainknál több a napos óra, talán egyedül a biomassza potenciál éri el az EU átlagot.

A Nemzeti Energia- és Klímatervre (NEKT) vonatkozó információkból tudhatjuk, hogy a hazai megújulóenergia-célkitűzés a 2030-as évre 20%, ami szignifikáns emelést jelent a 2020-as 14.65%-os célkitűzésünkhöz képest. Ha végiggondoljuk, mi lesz a forrása ennek a növekedésnek, azt hiszem, sokan egyetértünk abban, hogy ezt már nem a lakossági tűzifa-felhasználás fogja megoldani, nagyon jelentős szerepet, akár a növekedés nagy részét a villamosenergia-szektornak kell majd vállalnia. A tűzifa-felhasználás további növelése ellen szól, hogy a legelterjedtebb hagyományos tűzifaalapú fűtési módok jelentős légszennyezéssel járnak. A villamosenergia-termelésben várható erőteljesebb megújulós térnyerésben jelentős szerepet játszik, hogy a fotovoltaikus- és szélerőművi termelés költsége jelentősen csökkent az elmúlt években. Az európai megújulós aukciók olyan árszinteket (értve ez alatt a kifizetett prémium és termékár összegét) értek el mind a fotovoltaikus, mind a széltenderek terén, ami ezt a villamosenergia-szektorra vonatkozó várakozásunkat erőteljesen alátámasztja. Nemcsak a német 50 €/MWh alatti fotovoltaikus tenderek eredményeire kell gondolnunk itt, egyéb, jóval magasabb kockázatú országok, mint pl. Görögország vagy akár Albánia is nagyon szép eredményeket ért el megújulós aukcióin. Albániában 59 €/MWh-s áron épít 100 MW-os napelemparkot egy indiai beruházó , Görögországban a legutóbbi (2018 decemberi) aukció 55-65 €/MWh-s szél és 63-70 €/MWh fotovoltaikus támogatási árat ért el.

Érdemes mindezt több szempontból is átgondolni. Az aukciós árakat befolyásoló egyik fontos tényező a beruházásoktól elvárt hozamokat meghatározó pénzügyi költség. Míg Németország ebből a szempontból kiemelkedően teljesít (0%-os országkockázati szinttel), addig a görög és albán országkockázat jócskán a magyarországi felett van (10,4% és 5.2% szemben a magyar 2,5%-al). [4] Jó kérdés tehát, hol lenne egy jól lebonyolított megújuló energia tender végső árszintje hazánkban? Bár minden ország és valószínűleg minden tender lebonyolítása más és más, ezek az eredmények nagyon bíztatóak, s remélhetőleg az idénre tervezett első hazai megújulós tender hasonlóan kedvező árakat eredményez. Egy jól lebonyolított tenderrel jóval költséghatékonyabb támogatási szintet tudnánk elérni, mint a jelenleg 100 €/MWh környékén meghatározott adminisztratív prémium, vagy a korábbi kötelező átvételi rendszer keretében garantált átvételi ár (KÁT).

Ehhez érdemes a döntéshozóknak végiggondolniuk azt, hogy hogyan tudják a befektetői kockázatokat mérsékelni annak érdekében, hogy sok versenyző ajánlat jelenjen meg a tervezett tenderen. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a viszonylag egyszerűsített, tiszta eljárások – pl. az egykörös, zárt borítékos ajánlati rendszerek, ahol csak az ár jelenti a döntési szempontot a nyertes ajánlatok kiválasztásában – nagyon jól teljesítettek eddig Európában. Természetesen egy átgondolt előminősítési és biztosítéknyújtási rendszer is szükséges ahhoz, hogy csak a kellő tapasztalattal és tőkeerővel rendelkező indulók nyújtsanak be megvalósítható ajánlatokat, más oldalról viszont ne zárjanak ki potenciális szereplőket a versenyből.

Érdekes fejlemény ebből a szempontból, hogy úgy tűnik régiónk eléggé kivár az aukciók megszervezésével. A legközelebbi országokban megszervezett aukciók – az albán, lengyel, görög közül egyik sem a közvetlen szomszédunk, így ha idén nálunk valóban sikerül lebonyolítani az első megújulós tendert, akkor szűkebb régióban legalább ebben átvehetjük a vezetést. Egy versenyzői árszinttel pedig lendületet vehet a megújulós energiatermelésünk növekedési üteme, és nem mellesleg a hazai támogatások költséghatékonysága is jelentősen javulhat.

Lábjegyzet

  1. Azért 2016-os évre hasonlítottam össze, mivel a 2017-es érték még nem elérhető az EUROSTAT honlapon. Hazánkra MEKH statisztikák alapján rendelkezésre áll az adat 2017-re is.
  2. Bővebben lásd erről a REKK 2017-as elemzését: Meg-megújuló statisztikák; https://rekk.hu/publikacio/64/meg-megujulo_statisztikak
  3. HMKE: Háztartási méretű kiserőművi rendszerek. Forrás: Eurostat, MAVIR és MEKH 2018-as jelentések
  4. Forrás: Damadoran adatbázis 2019

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS