Az egyetemes szolgáltatás keretein belül vételező, mérővel rendelkező lakossági fogyasztók 2010 óta évi 2,7-4 milliárd m3 földgázt használtak fel. [1] A rendkívül nagy szórás oka az eltérő hőmérséklet (hideg/meleg telek), illetve a rezsicsökkentés azon hatása, hogy az energiaárakat 2012 óta befagyasztották. A háztartások jövedelme a 2012-2021 időszakban kétszeresére bővült, míg a földgáz árak változatlanul maradtak. Emiatt az energia relatíve olcsóbbá vált, és a háztartások többet fogyasztottak, mint amennyit a hőmérséklet önmagában indokolt volna.
Ennek a jelenségnek a bemutatására egy egyszerű becslést alkalmazunk. A lakossági egyetemes szolgáltatásban elfogyasztott földgáz mennyiségét [2] felosztjuk a fogyasztók korrigált számával [3] – egyes lakásokban még ha be is van kötve a földgáz, másodlagos tüzeléssel is fűtenek, vagy nem lakott az épület. Az összes fogyasztó számát ezért 20%-kal csökkentjük minden évre. Ezzel az arányszámmal számolva pontosan megkapjuk 2021-re az 1729 m3/fogyasztó átlagfogyasztást.
Az így kapott, egy háztartásra jutó átlagos éves földgázfogyasztást két változóval magyarázzuk:
- Az éves hőmérsékletet jellemző napfokszámmal (HDD). A napfokszám a napi átlagos középhőmérsékletből számított, fűtési igényt mérő mutatószám. [4]
- A háztartások éves egy főre jutó nettó jövedelmének [5] és a földgáz árának [6] hányadosával (Inc/Pgas)
Az egy fogyasztási pontra jutó átlagos éves földgázfogyasztás 1180 és 1730 m3 között alakult a 2010-2021 időszakon.
1. ábra: ESZ lakossági fogyasztás alakulása,
A fent bemutatott becslés rendkívül jó illeszkedéssel közelíti a tényadatokat. Az egyszerű regresszió arra is alkalmas, hogy megmutassa a hőmérséklet és az ár/jövedelemhatás súlyát a fogyasztásban. A várakozásoknak megfelelően a földgázfogyasztást leginkább a küldő hőmérséklet határozza meg, és kisebb mértékben a jövedelem- és árviszonyok. A vizsgált időszakon azonban az ár-és jövedelemhatás súlya növekszik, azaz egyre nagyobb mértékben felel a földgázfogyasztásért a rendelkezésre álló jövedelem növekedése és az árbefagyasztás miatt a földgáz relatív árcsökkenése.
2. ábra: Az ESZ földgázfogyasztás becslése hőmérséklet, jövedelem és ár jellegű változókkal
Táblázat 1: A becslés statisztikái
ÖSSZESÍTŐ TÁBLA | |||||
Regressziós statisztika | |||||
r értéke | 0.97 | ||||
r-négyzet | 0.94 | ||||
Korrigált r-négyzet | 0.92 | ||||
Standard hiba | 32.30 | ||||
Megfigyelések | 11.00 | ||||
VARIANCIAANALÍZIS | |||||
df | SS | MS | F | F szignifikanciája | |
Regresszió | 2.00 | 120613 | 60306 | 57.80 | 0.00 |
Maradék | 8.00 | 8347 | 1043 | ||
Összesen | 10.00 | 128960 | |||
Koefficiensek | Standard hiba | t érték | p-érték | ||
Tengelymetszet | -632.56 | 195.25 | -3.24 | 0.01 | |
HDD | 0.64 | 0.06 | 10.11 | 0.00 | |
Jövedelem/gázár | 0.03 | 0.00 | 8.92 | 0.00 | |
A becslés mind a napfokszám, mind a jövedelem- és ármutató tekintetében szignifikáns, és az egyes változók együtthatói a várakozás szerinti irányba mutatnak: A napfokszám növekedésével (hidegebb téllel) számolva a fűtési igény nő. A jövedelem/gázár változó növekedésével szintén növekszik a földgázfogyasztás.
A becslés szerint egy forintnyi földgázár-növekedés 5,6 m3/év földgáz fogyasztás csökkenést okoz. A rezsicsökkentés változását követően egyes fogyasztók átlagos földgázára átlagosan 3-4,5 szeresére növekedhet, más, az átlag alatt fogyasztó háztartások átlagára változatlan marad. Az összes háztartásra vetítve a földgázárak 2,5 szeresére nőnek. Ezzel a drágulással számolva a háztartások fogyasztása azonos jövedelem és napfokszám mellett átlagosan 345 m3-rel csökken háztartásonként, ez országos szinten évi 800 millió m3 fogyasztáscsökkenést jelent.
A becslés jellege miatt a kapcsolat lineáris, azonban ezt az eredményt kellőképpen óvatosan kell kezelni. Több hatás módosíthatja az eredményeket, ezeket csak felsorolás szinten említjük meg.
Először, a kereslet rugalmassága nagyobb árváltozások esetén nagy mértékben eltérhet a múltbeli adatokon becsült kapcsolattól.
Másodszor, mert a becslés nem számol az alternatív tüzelőanyagok helyettesítő hatásával. A magyar háztartások jelentős része rövid távon is át tud váltani alternatív tüzelőanyagokra, mert rendelkezik szilárd tüzelésű kályhával, vagy fűtésre is képes klímaberendezéssel.
Harmadszor, a becslés nem számol az energiahatékonysági beruházásokkal, amik szintén módosíthatják az épületek energiaigényét.
Negyedszer, a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a jegyző igazolásával egy mérési pontra több háztartási fogyasztót jelentsenek be, amennyiben több család él a háztartásban. Emellett a nevelt kiskorú gyermekek száma is növeli a kedvezményes földgázmennyiséget. Egyes háztartások könnyen elérhetik, hogy ezekkel a kedvezményekkel együtt növekedjen a támogatott árú földgázfogyasztásuk, így a keresletalkalmazkodás mértéke is korlátozottabb lehet.
Ötödször, a magatartásbeli változások például a fűtött alapterület változása vagy az alacsonyabb hőfokra fűtés sem része a becslésnek.
- A lakossági egyetemes szolgáltatásban körülbelül 400 00 mérő nélküli háztartás is használ sütés-főzésre földgázt. A mérő nélküli háztartások fogyasztása évi 60 millió m3.
- MEKH a magyar földgázrendszer adatai kiadvány, 3.1 táblázat Egyetemes szolgáltatásban ellátott fogyasztók adatai
- MEKH a magyar földgázrendszer adatai kiadvány, 3.3 táblázat Elosztóhálózatra csatlakozó felhasználók száma
- Eurostat Cooling and heating degree days by country - monthly data [nrg_chdd_m]. https://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=nrg_chdd_m&lang=en
- KSH Stadat 14.1.1.1. Az összes háztartás jövedelmének és fogyasztásának főbb adatai. https://www.ksh.hu/stadat_files/jov/hu/jov0001.html
- KSH Stadat 1.1.1.4. Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára (nyers adatok) [Ft] https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0004.html
