Nagyot mondtunk vagy kicsit?

A magyarországi 2030-as 20%-os megújuló cél az európai törekvések tükrében

Mezősi András2019. március 14.

Az Európai Unió 2030-ra vállalta, hogy legalább 32%-ra növeli a megújulók részarányát a teljes energiafelhasználáson belül. Ez jelentős növekedést jelent a 2020-as 20%-os célhoz viszonyítva. A Megújuló Irányelv alapján országonként differenciáltan határozták meg a 2020-ra kötelezően előírt 2020-as célokat; Magyarországra ez 13%. Ugyanakkor a 2030-as célokat már nem osztották le, hanem az egyes országoknak az ún. Nemzeti Klíma- és Energiatervekben (NEKT) kell bemutatni, hogy mekkora önkéntes vállalást tesznek, és azt milyen intézkedésekkel érik el. Ezt követően az Európai Bizottság „felösszesíti” a tervekben szereplő megújuló arányokat, és összeveti ezt az EU-s 32%-os céllal. Amennyiben az országonkénti vállalásokból a 32%-os cél nem érhető el, akkor egyéb intézkedéseket hoz, amelybe beletartozhat, hogy presszionálja az egyes országokat, hogy vállaljanak magasabb megújuló célokat, illetve olyan kiegészítő mechanizmusokat vezethet be, mint például egy Európára kiterjedő támogatási rendszer bevezetése. Az előzetes NEKT-eket 2018 év végére kell(ett) benyújtani, amit néhány hetes/hónapos késéssel szinte az összes tagállam teljesített. Magyarország 20%-os megújuló célszámot tűzött ki 2030-ra vonatkozóan. Kérdés, hogy soknak tekinthető-e ez a 20%? Hogyan viszonyul ez a többi EU-s ország vállalásához? Vajon Magyarország azon tagállamok között lesz, akiket a Bizottság presszionálni fog? A következőkben ezt járjuk körül különböző aspektusokból.

Ha pusztán a 2030-as megújulóarány-vállalásokat vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy Magyarország a vizsgált 24 országból a 20-dik, csak Ciprusnál, Belgiumnál, Szlovákiánál és Máltánál ambiciózusabb a vállalásunk. A skála másik végén az északi országok helyezkednek el: Svédország, Dánia, Finnország és Lettország. Németország és Hollandia, a két legzöldebbnek aposztrofált országok közé tartoznak, de mindössze az EU-s 2030-as célátlag körüli megújuló arányt tűztek ki célul.

Megújulóenergia-felhasználási aránycélok 2030-ra az Előzetes NEKT-ek alapján

Forrás: REKK-gyűjtés

A helyzet azonban nem ennyire fekete-fehér. Fontos azt is megvizsgálni, hogy akár a 2020-as kötelező érvényű megújulóarány-célhoz, akár a 2004-es tényfelhasználáshoz viszonyítva mekkora plusz erőfeszítést kívánnak tenni az egyes tagállamok.

Először nézzük a 2020-as céloktól való elmozdulást. Az alábbi ábrában a vízszintes tengelyen ábrázoltuk, hogy mekkora a 2020-as kötelező érvényű megújulós cél, míg a függőleges tengely mutatja, hogy ehhez a célhoz viszonyítva, hány százalékponttal magasabb a 2030-as vállalás, mint a 2020-as cél. Magyarország esetében a 2020-as cél 13%-os, míg a növekmény 7 százalékpontos. Ha az összes országot ilyen kontextusban ábrázoljuk, akkor egy igen érdekes csoportosításra bukkanunk. Jellemzően az újonnan csatlakozó, kevésbé gazdag országok vállaltak kevésbé ambiciózusabb célt, míg azon országokban, ahol magasabb az egy főre jutó GDP, ott a vállalás magasabb. Ez alól kivételt képez Írország, illetve Belgium, amely eléggé belesimul a kelet-európai blokkba. Érdekes módon két baltikumi ország kilóg ebből: Észtország, amely 17 százalékponttal kívánja növelni a megújuló arányt, illetve Lettország, ahol ez még jelentősebb, 22%-os, amellyel a második helyre került Dánia után. Ezen két balti ország esetében a magas megújulóarány-növelés mögött döntően az orosz energiafüggetlenedési kísérletek állhatnak. A magyar vállalás e tekintetben belesimul a többi, egy főre jutó GDP szempontjából hasonló országokéba, azaz ilyen szempontból se nem túl ambiciózus, de nem is kevés.

A 2030-as vállalások a 2020-as célok tükrében

Forrás: REKK-gyűjtés

Hasonló eredményre jutunk, ha azt vizsgáljuk, hogy 2004-es tényfelhasználási arány tekintetében milyen elmozdulást jelent a 2030-as vállalás. Az olyan „örökölt” megújuló erőforrásokat, mint a vízenergia-, és a biomassza részben kiszűrő mutató elemzésekor Írország kiesik a „kelet-európai blokkból”, annál erőteljesebb a megújulóenergia-felhasználási növekedési cél. Hazánk számos hozzánk hasonló országot lehagy, és inkább a „kelet-európai blokk” felső részében helyezkedik el. Lettország és Észtország ezen mutató tekintetében is jól áll, az élmezőnyben helyezkedik el a megújuló progresszivitását tekintve. Lengyelország, amely ország sokszor az európai klímapolitika fékjeként működik, hasonló növekedést vetít elő 2020 és 2030 között, mint Németország. Érdemes azonban Svédországot is észrevenni, amely a 2030-as célok tekintetében a legmagasabb aránnyal rendelkezett, de ha azt a 2004-es tényfelhasználáshoz viszonyítjuk, akkor a magas vállalás is csak a középmezőnybe elegendő, köszönhetően a már 2004-ben is rendelkezésre álló hatalmas vízerőművi és biomassza-felhasználásnak.

A 2030-as vállalások a 2004-es megújuló arányhoz viszonyítva

Forrás: REKK-gyűjtés és SHARES-adatbázis

Összességében azt lehet mondani, hogy habár első ránézésre a magyar 2030-as 20%-os megújulóarány-vállalás igen alacsonynak tűnik, ha jobban megvizsgáljuk a kérdést, akkor azt tapasztaljuk, hogy a „kelet-európai blokkból” nem lógunk ki, sőt inkább annak a tetején helyezkedünk el. Ugyanakkor érdemes lenne a megújuló célok esetében a környezeti fenntarthatóság mellett azt is szem előtt tartani, hogy a megújuló energiaforrásokkal jelentősen csökkenteni lehet az energiaimport-függőségünket, amelyre remek példát szolgáltat Észtország és Lettország.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS