2021 április elején elkészült Magyarország és Szlovákia között két új, nagyfeszültségű villamosenergia-vezeték. A több mint két évtizede tervezett új határösszeköttetés révén jelentősen nőhet a két ország közötti villamosenergia-áramlás. Mi változott az azóta eltelt két hétben, és hosszabb távon milyen hatásokra számít(hat)unk?
Habár egy új szlovák-magyar távvezeték összeköttetési terve a 2000-es évek elején merült fel először, mégis két évtizednek kellett eltelnie, hogy valóra is váljon. A két egymástól földrajzilag távol eső – de a két ország megállapodása alapján egy fejlesztési csomagba tartozó – vezetéképítés teljes költségvetése meghaladta a 81 millió eurót[1], ebből a magyarországi fejlesztés költsége a MAVIR tájékoztatása szerint[2] 13 milliárd forint, ami körülbelül a beruházás fele. Az üzemeltetési költség az ENTSO-E szerint nagyjából évi 1,5 millió euró. A fejlesztés több alkalommal kapott európai uniós támogatást, mint Európai Kiemelt Projekt. A támogatás összege – sajnos - nem nyilvános.
*2017.10.18-2017.12.31; Forrás: HUPX és ENTSO-E Transparency Platform
Mi változott ezzel a két új vezetékkel? Szlovákiából az eddigi jellemző 1300MW-ról, 2100 MW-ra nő az óránként behozható áram mennyisége, míg a magyarországi exportkapacitás 1000 MW-ról, 1600 MW-ra[3]. Az előbbi sokkal fontosabb, mivel jellemzően Nyugat-Európából – elsősorban Németország felől – érkezik az olcsó villamos energia Csehországon és Szlovákián keresztül hazánkba, illetve a balkáni országokba. Jól mutatja ezt az alábbi táblázat, amely a régió hat országának nagykereskedelmi zsinór villamosenergia-árait mutatja összefoglalóan az elmúlt években.
Ez alapján a magyarországi fogyasztók reménykedhetnének abban, hogy a bővülő import miatt jelentősen csökken, akár a szlovák árszintre esik a hazai nagykereskedelmi ár. Vajon mennyire megalapozott ez a várakozás? Először vizsgáljuk meg az első két hét áralakulását!
Forrás: REKK számítás ENTSO-E és HUPX adatok alapján
Eddig a Magyarország és Szlovákia az idő felében külön árzónához tartozott, éppen a szűkösség miatt: 2020-ban csak az órák 43%-ában megegyeztek viszont az órák több mint 10%-ában az árkülönbség meghaladta a 15€/MWh-t (2. táblázat).
A szlovák és a cseh árak azonosak, hiszen 2020-ban az órák 95%-ában elegendő kapacitás állt rendelkezésre ezen a határon. Egészen addig, amíg az új magyar-szlovák vezetékek be nem léptek. Amint megnövekedett a magyar-szlovák átviteli kapacitás, a cseh és szlovák piac elkezdett szétválni (3%-ról 16,5%-ra nőtt azon órák aránya, amikor a szlovák piac drágább, mint a cseh), miközben a magyar és a szlovák árak erőteljesen közeledtek egymáshoz.
Nem a magyar piac lett sokkal olcsóbb, hanem a szlovák piac „drágult fel” a magyar piachoz. Az eddigi szlovák-magyar szűkösség áttevődött a cseh-szlovák határra: a bővítést követően ennek kapacitása lett kisebb. A szlovák export egy része átterelődött a magyar és a balkáni piacokra, ez azonban biztosan nem olyan mértékű, hogy jelentős árcsökkenést eredményezzen ebben a régióban. A bővítés hatására tehát várhatóan a magyar és szlovák árak kiegyenlítődnek és így Szlovákia a mi árrégiónkhoz csatlakozik.
Érdemes azonban a várható hosszútávú hatásokról is szót ejteni. A határkeresztező kapacitások előkészítése során az ENTSO-E egységes módszertan alapján értékeli a projekteket, a TYNDP elemzések keretében. A legfrissebb ilyen eredmények a 2020-as TYNDP értékek. Fontos megjegyezni, hogy az ENTSO-E elemzéseiben szereplő értékek az átadás óta eltelt rövid időszak tényértékeihez képest jóval magasabbak: szlovák-magyar irányban 1300 MW, magyar-szlovák irányban 800 MW kapacitás növekedéssel számolnak. A 2020-as TYNDP-ben három forgatókönyv esetén vizsgálták a projekt várható hatását 2030-ban (illetve a központi, National Trends (NT) forgatókönyv esetén 2025-ben is). Az NT forgatókönyv a Nemzeti Energia- és Klímatervekben szereplő vállalásokat és felvázolt világállapotot tükrözi, ezen kívül két, klíma szempontból ambíciózusabb forgatókönyvet vizsgáltak.
A 2020-as infrastruktúra mellett (vagyis egy 2020 utáni bővítést sem feltételezve) 2030-ban a szlovák-magyar határt a legnagyobb, 10 €/MWh-t meghaladó árkülönbséggel rendelkező kategóriába sorolták (a pontos érték nem jelenik meg a riportban). Az azonban igen, hogy a 2020-as TYNDP listán szereplő összes vezeték megépülése esetén (a cseh-szlovák határon ekkor sincs bővülés) a 2030-as becsült árkülönbség Szlovákia és Magyarország között 2 €/MWh alá esik (ez a legalacsonyabb kategória). A cseh-szlovák határ mindkét esetben - a 2020-as infrastruktúra, illetve a lista összes vezetékének megépítése mellett - a legkisebb árkülönbséggel szerepel, míg a német-cseh a legnagyobbal. Vagyis az ENTSO-E ezen a metszéken várja a szűkösséget 2030-ban, és elemzésük alapján Csehország is a mi árrégiónkhoz csatlakozik majd.
A tényértékekre támaszkodó elemzés és az ENTSO-E modellezés alapján tehát nem egyértelmű, hogy Csehország a német vagy a szlovák piachoz csatlakozik-e a másnapi árak tekintetében. Az azonban szinte biztosra vehető, hogy Szlovákia a magyar árrégióhoz csatlakozott, és ez várhatóan hosszútávon sem változik.
Az ENTSO-E az árhatáson kívül a projektek össztársadalmi jólétre gyakorolt hatását is vizsgálta. A szlovák-magyar bővítésnek köszönhetően (ahogy fent említettük magasabb feltételezett kapacitásnövekedés mellett, mint az eddigi tény) 4-7 millió eurós éves társadalmi-gazdasági jólét növekedést becsül 2025-ben, ami 2030-ra 6-16 millió euróra nő az NT forgatókönyv esetén. A két másik, zöldebb forgatókönyv az előbbi maximumához közeli jólét növekedést becsült, 16-18 millió eurót 2030-ra. Ezeket a számokat az annualizált tőkeköltség és az éves üzemeltetési és karbantartási költségek összegével érdemes összevetni, ami 5,2 + 1,5 = 6,7 millió euró.[4] Vagyis az időszak elején a projekt nettó hasznai nem feltétlenül haladják meg az évesített költségeket, idővel azonban ez a mutató javul, és 2030-ban már egyértelműen pozitívba fordul, különösen egy zöldebb világ esetén. Érdemes megjegyezni, hogy ezekben a becslésekben sok a bizonytalanság, a két évvel korábban készült elemzések[5] még jóval magasabb hasznokat számszerűsítettek: 2025-re a legjobb becslés 51-58 millió €/évnek adódott, 2030-ra pedig 2 forgatókönyvben is 54-97 millió €/év értékek adódtak, és csupán egy esetben jött ki 5-10 millió €/éves érték.
Érdemes kitérni még további két hamarosan begyűrűző hatásra. Egyrészt a szlovák atomerőműfejlesztés régiós szinten is komoly ármérséklő hatására, amely a vezetékfejlesztéseknek köszönhetően várhatóan a mi régiónkban jelentkezik. Másrészt a szabályozási energiapiacok egyre szorosabb integrációja miatt a jövőben a határkeresztező kapacitások növekedése ezen a területen is a hatékonyabb együttműködés lehetőségével kecsegtet, ami az elmúlt hetek hazai fejleményeit (az igen magas szabályozási energia-árak megjelenése) elnézve különösen jól jöhet.
Egy vezeték megépítése szinte mindig különbözőképp hat az összekötött országok szereplőire, nincs ez másképp a szlovák-magyar bővítés esetén sem. Bár jelenleg a magyar árakra úgy tűnik kevésbé van hatással a vezeték üzembehelyezése, ez még változhat a jövőben. Másrészt a két ország közötti árkülönbségről ugyanez már nem mondható el, és várhatóan a magyar import is tovább növekedhet. Ezzel a szlovák termelők jól járhatnak, akár hosszútávon is. Az éves össztársadalmi jólét az előzetes becslések alapján az idő előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy meghaladja az évesített költségeket, és ambíciózusabb klímavállalások esetén a projekt nettó haszna még tovább növekedhet. Reméljük a jövő ezt igazolja.
[1] TYNDP 2020 Project Collection (tyndp2020-project-platform.azurewebsites.net)
[2] Működhet az új szlovák-magyar távvezeték: jobb lehet az ellátásbiztonság, de több lehet az import is - Napi.hu
[3] A korábbi értékek 2021-ben az üzembehelyezést megelőző időszakban a karbantartásoktól eltekintve az átlagosan elérhető NTC értékek, a nagyobb értékek pedig a vezeték átadása óta eltelt rövid időszak legmagasabb NTC értékei mindkét irányban.
[4] TYNDP 2020 Project Collection (tyndp2020-project-platform.azurewebsites.net) alapján, 4%-os diszkontrátával számolva
