Soha nem látott magasságokban a szén-dioxid-kvóta ára

Mezősi András, Szajkó Gabriella

Mezősi András2021. február 19.

2021. február 12-én a CO2-kvóta átlépte a 40 €/t-ás árat, ezzel az európai szén-dioxid-piac soha nem látott magasságokba emelkedett. Mi van az áremelkedés hátterében, milyen hatással bír ez a hazai áramszektorra? Cikkünkben ennek járunk utána.

Az európai emissziókereskedelmi rendszer (ETS) szén-dioxid kibocsátási egységeinek az ára 2018 közepe óta a 20-30 €/t ársávban mozgott, egészen 2020 decemberéig. Mi is vezetett ahhoz, hogy februárban a kvóták már 40€/t áron cseréltek gazdát? Nézzük meg, mi történt ezen a piacon az elmúlt egy évben. 2020 márciusában a koronavírus okozta lezárások közel 10€/t-ás árcsökkenéshez vezettek, ám ez csökkenés csak néhány hétig tartott annak ellenére, hogy az ipari létesítmények egyre nagyobb arányát adják – 2019-ben már közel 50%-át[1] - a szén-dioxid-kvótapiac alá tartozó CO2-kibocsátásoknak. 2020 szeptemberében látott napvilágot az Európai Bizottság javaslata, amelynek alapján a 2030-as európai üvegházgáz csökkentési célt 55%-ra kell emelni az 1990-es értékhez viszonyítva. A Bizottság elemzése alapján[2] ez 2030-ra 32-65€/t-ás CO2-kvótaárat eredményezhet, attól függően, hogy az egyes szektorokban milyen célokat határozunk meg. 2020 decemberében az európai állam- és kormányfők is elfogadták az 55%-os csökkentési célt, amelynek hatására a kvóta ára ismét emelkedik, és 2021 január elejére 33€/t-ra nőtt.

Idén február elején aztán egy újabb, szokatlanul gyors árfolyam-emelkedés következett be a piacokon, az ár gyorsan meghaladta a december-január folyamán 30-34 €/t körül stabilizálódó árszintet. Az általunk fellelt források közül ezt a megugrást leginkább az a Bloomberg hír magyarázza, miszerint az Európai Bizottság a spekulatív szén-dioxid-kvóta-kereskedelem korlátozására készül. A hír mögött nincs hivatalos bejelentés, de a szivárogtatás valószínűleg elég sok piaci szereplőhöz eljutott.

1. ábra: Az EU ETS szén-dioxid-kvóta árának alakulása, 2016-2021 február

Forrás: saját ábra ICE adatgyűjtés alapján

A felfokozott hangulatot jól jelzi ez a februári epizód. Nagy változások idején az információra éhes piacokon a legkisebb hír is komoly hullámokat vethet. Pedig nehéz elképzelni egy ilyen korlátozást a gyakorlatban – hiszen már a spekulatív kereskedés meghatározása sem egyszerű. Nemcsak a kötelezett vállalati kör kereskedik megfelelési célból fizikai (spot) emissziós egységekkel; gyakori, hogy a nagy kibocsátók kereskedőkre bízzák emissziós pozícióik kezelését. Tehát nagy mennyiségű spekulatívnak tűnő, de valójában megfelelési célú kvóta mozog a kötelezett vállalati körön kívül eső szereplők számláján.

A tényleges spekulatív kereskedést sem csak a kötelezett vállalati körön kívüli spekulánsok végzik. A szén-dioxid-kvóta árkockázatát a kötelezett vállalatok jellemzően úgy kezelik, hogy a derivatív piacokon akár több évre előre beszerzik a szükséges mennyiséget, vagyis határidős vagy opciós egységeket vásárolnak és adnak el. Ennek korlátozása nem lehet szabályozási cél. Az RWE-csoport például 87 millió tonnát bocsátott ki Európában 2019-ben, amiból mindössze 1 millió tonnát kapott ingyenes allokációban, a többit piacról szerzi be, ráadásul a villamosenergia-értékesítéshez hasonlóan akár 1-3 évvel előre is. Tehát az RWE-csoportnál egyidőben akár 200-250 millió megfelelési és derivatív egység is jelen lehet. A határidős kereskedés ráadásul az ETS-rendszer szerves része, hiszen a szabályozás csak évente kötelezi a szabályozott vállalatokat az emissziók fedezetére, ezért meghatározó a decemberi lejáratú határidős kereskedés, amit nem lehet spekulatívnak tekinteni.

Mit várhatunk a jövőre?

A Covid utáni gazdasági fellendülés és a klímacélok szigorodása tartósan emelkedő pályára állíthatja a szén-dioxid-kvóta árakat. Ezzel ellentétes hatást az előrehozott lignit- és szénerőmű bezárások, valamint a megújulók fokozódó térnyerése gyakorolhat. Továbbá, magában az ETS-rendszerben is vannak az árváltozásra ható szabályozói beavatkozások.

A piac-stabilitási tartalék feltöltése 900 millió egység tartalékba helyezésével indult. 2019-től pedig évről évre közlik a forgalomban levő egységek számát, aminek függvényében egy rögzített algoritmus alapján további egységeket vonhatnak ki a piacról. Ez jelenleg is zajlik. 2020 májusában a Bizottság közlése szerint 1385,5 millió kibocsátási egység volt forgalomban, ami jóval meghaladta az irányelvben meghatározott 833 milliós küszöbértéket. Így a szabályozás értelmében a forgalomban levő egységek 24%-ával, vagyis összesen 332,5 millió egységgel kell csökkenteni a tagállamok által árverezhető mennyiséget 2020 szeptembere és 2021 augusztusa között. Ez kínálati oldalról biztos hatott az elmúlt hónapok áremelkedésére.

Ezen kívül van egy másik mechanizmus az áringadozások megfékezésére. Ha a CO2-egységek piaci ára 6 egymást követő hónapon át meghaladja az azt megelőző 2 év átlagárának háromszorosát, a tagállamok a számukra megállapított árverezhető mennyiségből előrehozott aukciókon értékesíthetnek kvótákat, illetve árverezhetik az újbelépő tartalékban levő egységek maximum 25%-át. Nézzük meg a következő ábrán, hogy az utóbbi időszak árnövekedése kielégíti-e ezt a feltételt.

2. ábra: Az adott napi szén-dioxid-kvótaár és az azt megelőző két év szén-dioxid-kvóta-átlagár hányadosa

Forrás: saját ábra ICE adatgyűjtés alapján

Látjuk, hogy hiába az utóbbi hónapok gyors növekedése és magas ára, ez az előző évek folyamatosan növekvő tendenciájához viszonyítva egyelőre nem tekinthető kiugrónak. Az is feltűnő, hogy a mostaninál sokkal nagyobb ársokkot tapasztaltunk 2018 második-harmadik negyedévében – a jelenleginél jóval alacsonyabb árak ellenére. Az indikátor 2018. szeptember 10-én egyetlen napra érte el a háromszoros értéket: az aznapi szén-dioxid-kvótaár csak 25,2 €/t volt, de ez éppen háromszorosan haladta meg az előző két év extrém alacsony átlagárát, 8,4 €/t-t.

Milyen hatással jár a magas kvótaár a hazai áramszektorra?

A szén-dioxid-kvóta magas ára jelentős hatást gyakorol az erőművi termelésre, különösképpen a szén- és lignitalapú áramtermelésre. A Mátrai Erőmű termelése az utóbbi években folyamatosan esett, nagyrészt a magas kvótaár miatt. Míg 2018-ban a villamosenergia-termelés 4800 GWh volt, addig ez 2020-ra közel 25%-kal, 3700 GWh-ra csökkent. Még drámaibb a visszaesés, ha a 2021 januári termelési adatokat vetjük össze a 2018 januárival. Ezen két időszak között 50%-kal csökkent a Mátrai Erőmű áramtermelése, és 2021 januárjában az erőmű átlagos kihasználtsága mindössze 40%-os volt.[3] A szén- és lignittüzelésű erőművek ilyen kihasználtság mellett hosszútávon nem üzemeltethetők gazdaságosan.

A szén-dioxid-kvóta magas ára az áram árára is jelentős hatással bír. 2020-ban a 2022-re vonatkozó határidős zsinór-áram ára a magyar határidős áramtőzsdén, a HUDEX-en 50-55 €/MWh között mozgott, november közepére inkább az 50 €/MWh-ás ár jellemezte a piacot. A szén-dioxid-kvótaár decemberi emelkedésével párhuzamosan a határidős áramár is emelkedett, év végére 55€/MWh-ra nőtt. Idén év elején is ezen az árszinten mozgott, majd február elején – köszönhetően az 4-7 €/t-ás CO2-kvóta áremelkedésnek – 3€/MWh-val növekedett a határidős áram ára. Ha tehát a szén-dioxid-kvóták drágulása hosszabb távon is tartósnak bizonyul, annak villamosenergia nagykereskedelmi árakra gyakorolt hatásával is számolni kell.

Lábjegyzet

  1. Forrás: EMBER (2021) gyűjtés alapján ENTSO-E adatok
  2. Forrás: https://ember-climate.org/wp-content/uploads/2020/02/Sandbag-European-Power-Sector-Review-2019.pdf
  3. Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020SC0176

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS