Az európai emissziókereskedelmi rendszer (ETS) szén-dioxid kibocsátási egységeinek az ára 2018 közepe óta a 20-30 €/t ársávban mozgott, egészen 2020 decemberéig. Mi is vezetett ahhoz, hogy februárban a kvóták már 40€/t áron cseréltek gazdát? Nézzük meg, mi történt ezen a piacon az elmúlt egy évben. 2020 márciusában a koronavírus okozta lezárások közel 10€/t-ás árcsökkenéshez vezettek, ám ez csökkenés csak néhány hétig tartott annak ellenére, hogy az ipari létesítmények egyre nagyobb arányát adják – 2019-ben már közel 50%-át[1] - a szén-dioxid-kvótapiac alá tartozó CO2-kibocsátásoknak. 2020 szeptemberében látott napvilágot az Európai Bizottság javaslata, amelynek alapján a 2030-as európai üvegházgáz csökkentési célt 55%-ra kell emelni az 1990-es értékhez viszonyítva. A Bizottság elemzése alapján[2] ez 2030-ra 32-65€/t-ás CO2-kvótaárat eredményezhet, attól függően, hogy az egyes szektorokban milyen célokat határozunk meg. 2020 decemberében az európai állam- és kormányfők is elfogadták az 55%-os csökkentési célt, amelynek hatására a kvóta ára ismét emelkedik, és 2021 január elejére 33€/t-ra nőtt.
Forrás: saját ábra ICE adatgyűjtés alapján
Idén február elején aztán egy újabb, szokatlanul gyors árfolyam-emelkedés következett be a piacokon, az ár gyorsan meghaladta a december-január folyamán 30-34 €/t körül stabilizálódó árszintet. Az általunk fellelt források közül ezt a megugrást leginkább az a Bloomberg hír magyarázza, miszerint az Európai Bizottság a spekulatív szén-dioxid-kvóta-kereskedelem korlátozására készül. A hír mögött nincs hivatalos bejelentés, de a szivárogtatás valószínűleg elég sok piaci szereplőhöz eljutott.
A felfokozott hangulatot jól jelzi ez a februári epizód. Nagy változások idején az információra éhes piacokon a legkisebb hír is komoly hullámokat vethet. Pedig nehéz elképzelni egy ilyen korlátozást a gyakorlatban – hiszen már a spekulatív kereskedés meghatározása sem egyszerű. Nemcsak a kötelezett vállalati kör kereskedik megfelelési célból fizikai (spot) emissziós egységekkel; gyakori, hogy a nagy kibocsátók kereskedőkre bízzák emissziós pozícióik kezelését. Tehát nagy mennyiségű spekulatívnak tűnő, de valójában megfelelési célú kvóta mozog a kötelezett vállalati körön kívül eső szereplők számláján.
A tényleges spekulatív kereskedést sem csak a kötelezett vállalati körön kívüli spekulánsok végzik. A szén-dioxid-kvóta árkockázatát a kötelezett vállalatok jellemzően úgy kezelik, hogy a derivatív piacokon akár több évre előre beszerzik a szükséges mennyiséget, vagyis határidős vagy opciós egységeket vásárolnak és adnak el. Ennek korlátozása nem lehet szabályozási cél. Az RWE-csoport például 87 millió tonnát bocsátott ki Európában 2019-ben, amiból mindössze 1 millió tonnát kapott ingyenes allokációban, a többit piacról szerzi be, ráadásul a villamosenergia-értékesítéshez hasonlóan akár 1-3 évvel előre is. Tehát az RWE-csoportnál egyidőben akár 200-250 millió megfelelési és derivatív egység is jelen lehet. A határidős kereskedés ráadásul az ETS-rendszer szerves része, hiszen a szabályozás csak évente kötelezi a szabályozott vállalatokat az emissziók fedezetére, ezért meghatározó a decemberi lejáratú határidős kereskedés, amit nem lehet spekulatívnak tekinteni.
Forrás: saját ábra ICE adatgyűjtés alapján
Mit várhatunk a jövőre?
A Covid utáni gazdasági fellendülés és a klímacélok szigorodása tartósan emelkedő pályára állíthatja a szén-dioxid-kvóta árakat. Ezzel ellentétes hatást az előrehozott lignit- és szénerőmű bezárások, valamint a megújulók fokozódó térnyerése gyakorolhat. Továbbá, magában az ETS-rendszerben is vannak az árváltozásra ható szabályozói beavatkozások.
A piac-stabilitási tartalék feltöltése 900 millió egység tartalékba helyezésével indult. 2019-től pedig évről évre közlik a forgalomban levő egységek számát, aminek függvényében egy rögzített algoritmus alapján további egységeket vonhatnak ki a piacról. Ez jelenleg is zajlik. 2020 májusában a Bizottság közlése szerint 1385,5 millió kibocsátási egység volt forgalomban, ami jóval meghaladta az irányelvben meghatározott 833 milliós küszöbértéket. Így a szabályozás értelmében a forgalomban levő egységek 24%-ával, vagyis összesen 332,5 millió egységgel kell csökkenteni a tagállamok által árverezhető mennyiséget 2020 szeptembere és 2021 augusztusa között. Ez kínálati oldalról biztos hatott az elmúlt hónapok áremelkedésére.
Ezen kívül van egy másik mechanizmus az áringadozások megfékezésére. Ha a CO2-egységek piaci ára 6 egymást követő hónapon át meghaladja az azt megelőző 2 év átlagárának háromszorosát, a tagállamok a számukra megállapított árverezhető mennyiségből előrehozott aukciókon értékesíthetnek kvótákat, illetve árverezhetik az újbelépő tartalékban levő egységek maximum 25%-át. Nézzük meg a következő ábrán, hogy az utóbbi időszak árnövekedése kielégíti-e ezt a feltételt.
Látjuk, hogy hiába az utóbbi hónapok gyors növekedése és magas ára, ez az előző évek folyamatosan növekvő tendenciájához viszonyítva egyelőre nem tekinthető kiugrónak. Az is feltűnő, hogy a mostaninál sokkal nagyobb ársokkot tapasztaltunk 2018 második-harmadik negyedévében – a jelenleginél jóval alacsonyabb árak ellenére. Az indikátor 2018. szeptember 10-én egyetlen napra érte el a háromszoros értéket: az aznapi szén-dioxid-kvótaár csak 25,2 €/t volt, de ez éppen háromszorosan haladta meg az előző két év extrém alacsony átlagárát, 8,4 €/t-t.
Milyen hatással jár a magas kvótaár a hazai áramszektorra?
A szén-dioxid-kvóta magas ára jelentős hatást gyakorol az erőművi termelésre, különösképpen a szén- és lignitalapú áramtermelésre. A Mátrai Erőmű termelése az utóbbi években folyamatosan esett, nagyrészt a magas kvótaár miatt. Míg 2018-ban a villamosenergia-termelés 4800 GWh volt, addig ez 2020-ra közel 25%-kal, 3700 GWh-ra csökkent. Még drámaibb a visszaesés, ha a 2021 januári termelési adatokat vetjük össze a 2018 januárival. Ezen két időszak között 50%-kal csökkent a Mátrai Erőmű áramtermelése, és 2021 januárjában az erőmű átlagos kihasználtsága mindössze 40%-os volt.[3] A szén- és lignittüzelésű erőművek ilyen kihasználtság mellett hosszútávon nem üzemeltethetők gazdaságosan.
A szén-dioxid-kvóta magas ára az áram árára is jelentős hatással bír. 2020-ban a 2022-re vonatkozó határidős zsinór-áram ára a magyar határidős áramtőzsdén, a HUDEX-en 50-55 €/MWh között mozgott, november közepére inkább az 50 €/MWh-ás ár jellemezte a piacot. A szén-dioxid-kvótaár decemberi emelkedésével párhuzamosan a határidős áramár is emelkedett, év végére 55€/MWh-ra nőtt. Idén év elején is ezen az árszinten mozgott, majd február elején – köszönhetően az 4-7 €/t-ás CO2-kvóta áremelkedésnek – 3€/MWh-val növekedett a határidős áram ára. Ha tehát a szén-dioxid-kvóták drágulása hosszabb távon is tartósnak bizonyul, annak villamosenergia nagykereskedelmi árakra gyakorolt hatásával is számolni kell.
Lábjegyzet
- Forrás: EMBER (2021) gyűjtés alapján ENTSO-E adatok
- Forrás: https://ember-climate.org/wp-content/uploads/2020/02/Sandbag-European-Power-Sector-Review-2019.pdf
- Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52020SC0176
