Áprilisban megjelent policy briefünkben az első METÁR-pályázat eredményeit elemezve leírtuk, hogy a pályázat sikeres volt, ám jelzés értékű lehetett, hogy a nagy hazai energiapiaci szereplők távol maradtak az aukciótól. A főbb kockázati tényezők (árfolyamkockázat, a kiegyenlítő energia költsége, összeszámítási szabály) egy része az EU által jóváhagyott támogatási rendszerből adódik, másik részük kiküszöbölése jogszabálymódosítást igényel, amely átfutási ideje a módosítási szándék esetén is bizonytalan. Így nem meglepő, hogy a gyors újabb kiírás érdekében a pályázat kereteit meghatározó miniszter és a MEKH alapvetően változatlanul hagyták a pályázati feltételeket, egy két jelentősebb módosítás beiktatásával. Majdnem duplájára (200 GWh/évről 390 GWh/évre) nőtt a pályázatban odaítélhető támogatott villamosenergia-mennyiség, illetve ezzel párhuzamosan a nagy kategóriában a korábbi 20 MW helyett már max. 49.99 MW névleges teljesítményű megújulóenergia-erőművek is pályázhatnak.
Véleményünk szerint a támogatható villamosenergia-mennyiség növelése fontos és jó irány, hiszen az első kör jól vizsgázott, problémamentes lebonyolítással a KÁT-tarifáknál lényegesebb alacsonyabb támogatott árak születtek. A pilot után a cél megtalálni azt az éves (vagy pályázatonkénti) mennyiséget, amely hozzájárul a megújulóenergia-kapacitás tervezett növekedéséhez (lásd új Energiastratégia, illetve Nemzeti Energia- és Klímaterv), egyben megfelelő ahhoz, hogy árverseny alakulhasson ki. Míg az első METÁR-kiírásnál számítani lehetett a kis kategóriában a pályázat nélküli prémiumrendszerből és METÁR-KÁT kategóriából átterelt projektek részvételére, kérdéses, hogy az első körben elutasított vagy nem nyert projektek újra próbálkoznak-e. A méretkategóriákat meghatározó miniszter láthatóan nagyban gondolkozó pályázókra számít, hiszen a 49.99 MW-os felső limit naperőmű-pályázatoknál nemzetközi összehasonlításban is magasnak számít [1].
Forrás: MEKH
A nagyméretű naperőműparkok részvétele növelheti a támogatási rendszer költséghatékonyságát. A nagyobb projektek nem csak a méretgazdaságosság miatti alacsonyabb teljes élettartam költség (LCOE), hanem az olcsóbb finanszírozás miatt is alacsonyabb támogatási igénnyel léphetnek fel. A 2019-es METÁR pályázat eredményein is megfigyelhető egy enyhe trend annak irányába, hogy a nagyobb projektek alacsonyabb támogatási igénnyel rendelkeznek. (Meg kell azonban jegyezni, hogy csak 6 pályázó indult 15 MW feletti naperőművel, és a kis kategóriában is akadtak meglepően alacsony ajánlati árat beadó pályázók.)
A nagyméretű naperőműparkok megjelenése azonban nem egyértelműen pozitív. A megújuló energiaforrások előnye (alacsony széndioxid-kibocsátásuk mellett) a decentralizált, elosztott energiatermelésben rejlik. Az erőművi méretű napelemparkok az átviteli hálózatra kapcsolva komoly hálózati hatással járnak. Kérdéseket vet fel a létesítendő nagyméretű naperőművek területhasználata is. 1 MW naperőműpark területigénye átlagosan 1 hektár, ezzel egy 50 MW-os naperőmű a fél Margitszigetnek megfelelő területet foglal el. A jelenlegi pályázati rendszer a barnamezős területeken való létesítést csak minimálisan támogatja [2], így a naperőművek nagy valószínűséggel mezőgazdasági területen valósulnak majd meg. Az építési engedélyezés során a földvédelmi eljárásban csak az átlagosnál jobb minőségű termőföld esetén kell megtagadni a termőföld más célú hasznosítását [3]. A negatív hatásokat más országok különböző eszközökkel próbálják kordában tartani. Portugália bár 150 MW-ig terjedő projekteket is támogat, az aukciókat előre meghatározott csatlakozási pontokra hirdette meg [4]. Más országok az aukciókon meghatározott felső mérethatárral (pl. Franciaország 8 MW, Németország 10, illetve 20 MW, az idei aukciónál Görögországban is 20 MW), illetve területi korlátozásokkal élnek (pl. a német napelemes aukciókon mezőgazdasági területre csak kivételes engedéllyel építhető naperőmű [5]). Elképzelhető, hogy a méretkorlátozás elengedésével a mostani, összesen közel kétszeres támogatási mennyiséget kevés nagy szereplő szerzi meg.
Az első METÁR-körben nagyon magas volt az elutasított pályázatok száma, főleg a kis méretkategóriában, ahol gyakorlatilag az ajánlatok harmadát érvénytelennek kellett nyilvánítani. A lehetséges hibák megelőzése érdekében a Hivatal a második körre t.k. bővítette a hiánypótlási lehetőségeket, kötelező érvényű bankgarancia-mintát ad és lehetővé teszi a bankgaranciák kapcsán az elektronikus kapcsolattartást.
A pályázati felhívás, a kiírási dokumentáció és az egyéb kapcsolódó dokumentumok elérhetőek a MEKH honlapján.
Lábjegyzet
- A METÁR pályázatok elvben technológiasemlegesek, azaz valamennyi megújulóenergia-technológia nyerhet támogatást. Jogszabályi okokból azonban szélerőművek nem indulhatnak, a többi megújulóenergia-technológia pedig magasabb költségeik miatt kis eséllyel indul az árversenyen. Az első METÁR-pályázaton a 72 nyertes projekt közül 71 darab napenergiával, míg 1 projekt depóniagázzal működtetett erőmű által termelt villamosenergiára kapott prémium támogatást.
- Az ajánlati ár egyezősége esetén a barnamezős területen megvalósítani tervezett pályázati dokumentáció részesítendő előnyben. (Kiírási Dokumentáció, IX.20, ba))
- 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, 8.§ (1) – (3)
- Forrás: http://aures2project.eu/wp-content/uploads/2020/02/AURES_II_case_study_Portugal.pdf
- Forrás: http://aures2project.eu/wp-content/uploads/2020/04/AURES_II_case_study_Germany_v3.pdf
