Nem fújnak új szelek Magyarországon

Diallo Alfa2020. április 17.

A napenergia-beruházások az egyre javuló feltételek mellett is döntően csak támogatással tudnak megvalósulni. Jelenleg az európai uniós szabályozás következtében nagyobb méretű megújuló erőműveknek csak akkor adható állami működési támogatás, ha azt aukción osztják ki. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal március végén hirdette ki az első magyarországi megújuló aukció (METÁR-tender) eredményét. Az eredményeket egy korábbi blogbejegyzés már részletesen feldolgozta, így ebben a cikkben a kialakult árak alapján elemzem a tender sikerességét. Ennek érdekében a magyar és a 2019 év végi lengyel aukciót vetem össze, ugyanis a két pályázati rendszer között nagyon sok a hasonlóság.

Magyar és lengyel aukciós rendszer sajátosságai

A METÁR-tenderen két kategóriában indulhattak a potenciális megújuló beruházók, a kisebb, 1 MW beépített kapacitás alatti erőművek tartoztak az egyik, míg az ennél nagyobbak a másik kategóriába. Hasonló, méretalapú szétválasztás más európai országok aukcióiban is megjelenik, ugyanis egy ilyen megosztás burkolt támogatás a kisebb méretű erőműveknek, hiszen a méretgazdaságosság miatt a nagyobb méretű megújuló erőművek olcsóbban tudnak villamosenergiát előállítani. A lengyel rendszerben is 1 MW a méretalapú megkülönböztetés határa.

Mind a magyar, mind a lengyel tenderen az aukción résztvevők az ajánlati árakkal versenyeznek egymással, vagyis minden versenyző 15 évre meghatározza egy MWh villamos energia értékesítési árát. Az aukción a legalacsonyabb árakat beadó versenyzők nyernek a kiírásban megjelölt támogatásra vagy energiaigényre vonatkozó keret kimerítéséig.

A magyar aukció hivatalosan technológia-semleges, vagyis bármilyen megújuló technológia részt vehet rajta, azonban mivel a szél erőművek építése a „távolságszabály” [1] miatt nem lehetséges, a többi technológia pedig nem igazán versenyképes a naperőművekkel, így a gyakorlatban a verseny szinte csak a naperőművek körére korlátozódott [2]. Lengyelországban a különböző technológiák más-más aukciókon versenyeznek, melyek közül most arra fókuszálok, amelyben naperőművek és szélerőművek versenyezhettek közösen [3].

Magyar és lengyel megújuló aukciók eredményeinek összehasonlítása

Az első magyar megújuló aukción az 1 MW-nál kisebb kategóriában 61 darab erőmű került ki győztesen, az ő súlyozott átlagáruk 75,57 EUR/MWh [4] volt. A nagyméretű erőműveknél 11 erőmű nyert, 66,08 EUR/MWh-ás átlagárral. Ezek az árak európai viszonylatban inkább magasnak tekinthetőek, ugyanis az IEA kalkulációja szerint a 2020-ban megépült (tehát 2018 körüli aukción induló) napelemek átlagos aukciós ajánlati ára Europában 60,63 EUR/MWh volt. A legutóbbi 2020-as német napenergiatender átlagára pedig 50,1 EUR/MWh volt. Magyarország azonban számos olyan országspecifikus tulajdonsággal rendelkezik, melyek szükségszerűen magasabb árakat eredményeznek, mint a nyugat-európaiak. Ilyen a bizonytalanabb beruházási környezet, a finanszírozáshoz való nehezebb hozzáférés vagy a drága kiegyenlítő energia, illetve a magas csatlakozási költségek. Emellett az aukciós rendszerek is jelentősen eltérnek a különböző országokban.

1. ábra: Magyar és lengyel aukciós eredmények összehasonlítása, 2019 decemberi árfolyamon számolva[7]

Forrás: Saját ábra a magyar és lengyel Energia Hivatal honlapjain közölt adatok alapján, árfolyam: x-rates.com

Éppen azért hasonlítom össze a lengyel eredményekkel a magyarokat, mert egyrészt ugyanúgy a középkelet-európai régióban fekszenek, és mint korábban bemutattuk, az aukciós rendszerük sok elemben hasonló. Fontos azonban kiemelni, hogy a 2019-es lengyel aukció jelentősen nagyobb kapacitásra vonatkozott, mint a magyar. A két aukció legfontosabb karakterisztikáit az 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat: A magyar és lengyel aukciók legfontosabb adatai

2019-es magyar aukció

2019-as lengyel aukció

Versenyző technológiák

Bármely, de gyakorlatban szélerőmű nem indulhatott

napelem és szélerőmű [5]

Kiosztott kapacitás (kicsi+nagy)

kb 130 MW PV [6]

kb 3200 MW szél és 800 MW PV

Győztes ajánlatok száma (kicsi)

61

759

Győztes ajánlatok száma (nagy)

11

101

Forrás: Magyar és lengyel Energia Hivatalok honlapjai

A lengyelek esetében a 2019-es aukció már a negyedik volt, 2016-tól évente tartanak egyet. Itt a kisméretű erőműveknél kialakult átlagár 74,40 EUR/MWh, míg a nagyméretűek esetén 48,71 EUR/MWh lett. Az eredményeket az 1. ábra foglalja össze.

Az eredményekből leolvasható, hogy a kisméretű kategóriában Lengyelország és Magyarország hasonlóan teljesített: bár a lengyel árak kicsit alacsonyabbak lettek, a két tender végeredménye között nincs jelentős eltérés. Egészen más a helyzet azonban a nagyméretű erőművek esetén, ahol a lengyel árak átlagosan több mint 17 EUR/MWh-val alacsonyabbak, mint a magyarok. Vagyis a nagyméretű erőművek esetén Lengyelországban úgy tűnik, sokkal hatékonyabb volt a verseny, a potenciális támogatást jóval hatékonyabban tudták elosztani.

A magyar és a lengyel árkülönbségek lehetséges okai

A magyar és a lengyel aukció közötti legfontosabb különbség, hogy míg a magyar tenderen érdemben csak naperőművek versenyezhettek, addig a lengyel esetben a szél- és naperőművek is indulhattak. Ha alaposabban megfigyeljük a nyertesek összetételét, láthatjuk, hogy mindkét országban naperőművek nyertek az 1 MW alatti kategóriában. Bár elméletileg lehetséges 1 MW-nál kisebb szélerőművek megvalósítása - olyannyira, hogy a 2016-os lengyel aukción, kis számban ugyan, de nyertek is ilyen erőművek -, ám az 1 MW-nál kisebb szélerőművek egyelőre kevésbé elterjedtek és jellemzően költséges az üzemeltetésük.

A nagyméretű kategória esetén a nyertesek összetétele teljesen eltér, ugyanis míg a magyar aukción napelemek nyertek, addig Lengyelországban 40 MW PV, és 3200 MW szélerőművi kapacitás épülhet meg a tender eredményeként. A 40 MW nyertes PV kapacitás átlagára 54.52 EUR/MWh volt, ami közel egyenlő az aukció maximális nyertes árával, vagyis a napelemek voltak a legdrágább nyertesek. Látható tehát, hogy az 1 MW-nál nagyobb kategóriát szinte teljes mértékben a szél dominálta, ami jóval alacsonyabb árakat eredményezett.

Ez nem jelenti automatikusan, hogy ha Magyarországon lehetne szélerőműveket építeni, akkor ugyanolyan árak alakultak volna ki, mint Lengyelországban, hiszen a lengyeleknél a szélerőművi technológia érettebb, mint itthon, valamint szélviszonyaik is kedvezőbbek [8], emellett a lengyeleknél is bevezetett adminisztratív tiltások okán vélhetően a 2019-es aukció volt az egyik utolsó lehetőség, hogy szárazföldi szélerőművek épüljenek az országban, ami szintén a lehető legalacsonyabb ajánlatok megtételére ösztönözhette a beruházókat. Azonban véleményem szerint a szeles kapacitások hazai tiltása nem indokolt, ugyanis mint azt a lengyel aukciós eredmények is megmutatták, ha a beruházók több technológiával nevezhetnek, az növelheti a verseny intenzitását és alacsonyabb árakat eredményezhet.

Cikkem lezárása előtt fontos persze megvizsgálni, hogy milyen egyéb tényezők vezethettek a magas árkülönbségekhez. Azt, hogy a magyar aukciós árak jelentősen magasabbak lettek, mint az európai átlag, több faktor is magyarázhatja. A magyar beruházók szerint például a hazai kiegyenlítési költségek európai szinten nagyon magasak (8-10 EUR/MWh is lehet), szemben mondjuk Németországgal, ahol átlagosan 2 EUR/MWh alatti ez az érték. Szintén figyelembe kell venni, hogy például a német piacon sokkal könnyebb ezeknek a projekteknek a finanszírozása, hiszen a bankok már évek óta finanszíroznak aukción résztvevő projekteket, míg Magyaroroszágon eddig a fix, előre kihirdetett összegű, garantált támogatási rendszer volt a meghatározó, nem a jóval bizonytalanabb kifizetésű prémiumrendszer.

Véleményem szerint azonban ezek a fundamentális tényezők, melyek Nyugat-Európával összevetve jelentős különbségeket eredményeznek az aukciós eredményekben, kevéssé relevánsak a magyar és lengyel tenderek összevetése esetén. Természetesen ennek a két ország összevetésekor is felsorolhatók fundamentális különbségek. A kedvezőbb magyar árak mellett szólna, hogy hazánkban magasabb a globálsugárzás átlagos értéke [9], illetve a meghirdetett mennyiség is jóval kisebb volt, így vélhetően nálunk csak a legolcsóbb „néhány” ajánlat nyert. Az alacsonyabb lengyel árak mellett szólhat, hogy a piaci szereplők tapasztaltabbak megújuló tenderekben, vagy a magyarral összevetve vélhetően alacsonyabb a kiegyenlítési költség. Azonban az eredményeket megnézve azt látjuk, hogy az 1 MW-nál kisebb erőműveknél a magyar és a lengyel ár nagyjából megegyezik, így, ha meghatározó különbség lenne a felsorolt fontos piaci tényezők okán a két ország között, akkor az a kisméretű erőművek aukciós eredményében is tükröződne.

Összefoglalva tehát, a magyar aukción kialakult árak magasabbak, mint az európai átlagárak, mely vélhetően több olyan fundamentális okra vezethető vissza, mint a finanszírozásból fakadó különbségek, vagy a magas kiegyenlítési költségek. Az aukciós rendszerben hozzánk hasonló lengyelek esetében is azt figyeltük meg azonban, hogy míg az alacsonyabb méretkategóriában egyenlő, addig a nagyobb kategóriában jóval alacsonyabb árak alakultak ki, mint nálunk. Véleményem szerint a különbség fő oka, hogy míg a magyar esetben lényegében csak a napos erőművek versenyeztek, addig Lengyelországban a szeles és napos erőművek egymás ellen indulhattak a tenderen, mely technológiai diverzitás növelte a versenyt és lejjebb szorította az árakat.

Lábjegyzet

  1. A szabályozás értelmében Magyarországon csak akkor építhető szélerőmű, ha az erőmű 12 km-es körzetében nincs település, illetve a szélerőműveknek nagyon szigorú technikai feltételeket szab meg.
  2. Az aukción a napelemeseken kívül egy hulladéklerakóból származó gázt hasznosító pályázó indult a napelemeken kívül.
  3. Érdekes kiemelni, hogy 2016-ban Lengyelországban is bevezettek egy a magyarországihoz hasonló szabályt, mely adminisztratív úton tiltja szárazföldi szélerőművek építését, azonban az aukciókon még részt vehettek olyan erőművek, amelyek a rendelet megszületése előtt megkapták az engedélyt.
  4. Az elemzés során végig 2019 decemberi havi átlagos árfolyamokkal számoltam.
  5. A lengyel aukción más technológiai kosárban indulhattak más megújuló erőművek is, ám ez elemzésem szempontjából nem releváns
  6. Valójában mindkét aukció esetében a megtermelt energia mennyiségét tendereztették, nem a kapacitást, azonban úgy véltem a kapacitás adatok informatívabbak
  7. A lengyel aukcióban az ajánlati árakat zlotyiban, míg a magyaron forintban kellett megtenni. A koronavírus hatására az EUR-hoz viszonyítva mindkét valuta gyengült, a forint jelentős mértékben; ezért annak érdekében, hogy értelmezhető legyen az összehasonlítás, az ajánlatok beadásakor érvényes (2019 decemberi) árfolyamokat alkalmaztam, így elkerülve a koronavírus okozta, az eredmények összehasonlítása szempontjából félrevezető, valuta eltérésekből adódó különbségeket az ajánlati árakban.
  8. Lengyelországban 50 m magasan az átlagos szélerősség, 5,5-7,5 m/s, még Magyarországon 50-60 m-en 5-6 m/s.
  9. A globálsugárzás átlagos értéke Magyarországon 4300-4900 MJ/m2, addig Lengyelországban 3000-4000 MJ/m2

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS