Lassuló villamosenergia-piacok

A koronavírus rövidtávú hatásai a villamosenergia-piacokon

Rácz Viktor2020. április 15.

A Metazsúl blog eddig két írást szentelt a koronavírus villamosenergia-piacokra gyakorolt hatásainak bemutatására. Az első cikkben Mezősi András annak járt utána, hogy az egyes piacok milyen módon reagálnak rövid- és hosszú távokon a vírus megjelenésére és fokozott elterjedésére. A második tanulmányban Varga Katalin mutatta be a megújulóenergia-szektorra leselkedő rövid- és hosszútávú kihívásokat, valamint azon intézkedéseket, melyek ahhoz szükségesek, hogy a jövőbeni – várhatóan dekonjunktúrális – időszakban is tovább folytatódhasson a megújulóalapú energiatermelés széleskörű elterjedése, amely elengedhetetlen a vállalt energia- és klímapolitikai célok eléréséhez.

Jelen cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a koronavírus európai elterjedése által szükségessé vált korlátozó intézkedések rövidtávon hogyan hatottak a villamosenergia-piacokra. Elemezzük a villamosenergia-keresletben, valamint a másnapi spot árakban történt változásokat, illetve ezek esetleges kapcsolatát.

Változások a villamosenergia-keresletben

Alapvető várakozásunk volt, hogy a koronavírus további széleskörű elterjedését megakadályozandó megoldások, mint például a társadalmi érintkezések szükséges mértékre történő leredukálása a gazdaság termelőképességében is csökkenést okoz, amely így a villamosenergia-keresletben is megmutatkozik. Elemzésünkben 6 olaszországi régió [1] és további 17 nyugat-európai [2] ország villamosenergia-keresletét elemeztük 2020 első 15 hetére [3].

Az 1. ábra szemléletesen mutatja a villamosenergia-kereslet szignifikáns csökkenését Észak-Olaszországban az egész országra kiterjedő korlátozó intézkedések bevezetését követően. Amint azt a továbbiakban látni fogjuk, ezen régió – amely Olaszország és egyben Európa egyik legiparosodottabb térsége – a leginkább érintett térségek egyike.

1. ábra Órás villamosenergia-kereslet alakulása 2018-2020 között az első 14 hétben Észak-Olaszországban (MW)

Forrás: ENTSOE transparency platform, https://transparency.entsoe.eu/dashboard/show

A különböző napok egyes óráiban megfigyelhető átlagos villamosenergia-keresleti értékek csökkenésének mértékét a vizsgált és a kontrollidőszak között Észak-Olaszország esetében a 2. ábra mutatja. Látható, hogy a völgyidőszaki kereslet 20-25%-kal csökkent március 17-e után, az addigi 10-15 TWh átlagos szintről 8-11 TWh-ra. Ezzel szemben a hétköznapokon csúcsidőszakban megfigyelt átlagos órás 21.5-25 TWh villamosenergia-felhasználás 30-40%-kal 14-16 TWh-ra csökkent, amely egyértelműen mutatja a korlátozó intézkedések hatását a villamosenergia- és közvetve egyéb gazdasági szektorokra.

2. ábra Órás villamosenergia-kereslet átlagos csökkenésének mértéke a vizsgált és kontroll időszakok között a hét egyes napján Észak-Olaszországban, 2020-ban (a kontroll időszak átlagos órás villamosenergia-kereslet százalékában)

Forrás: saját számítás ENTSOE transparency platform adatokra alapozva

A huszonhárom vizsgált régióból hét esetben tapasztaltunk szignifikáns csökkenést a villamosenergia-felhasználásban az elemzett periódusban. Összevetve a vizsgált és kontrollidőszakok közötti értékeket a 2018-as és 2019-es azonos időszaki eltéréseivel, a már előbb is részletesebben bemutatott Észak-Olaszország mellett Franciaországban és Hollandiában tapasztaltuk a legnagyobb villamosenergia-keresleti visszaesést. Ezen országok esetében a hétköznapi völgy- és csúcsidőszaki [4] villamosenergia-kereslet rendre 21-24%-kal és 27-34%-kal csökkent. (3. ábra [5])

Emellett Spanyolországban, Belgiumban, Magyarországon és Ausztriában is jelentős csökkenést láthattunk, a hétköznapi völgy- és csúcsidőszakban rendre 11-17% és 17-22% között csökkent a felhasználás. Ugyanakkor érdekes tény, hogy Németországban nem csökkent számottevően a villamosenergia-kereslet a vizsgált és kontrollidőszakok között, összevetve a 2018-2019-es értékek ugyanerre az időszakokra számított értékeivel. Általánosságban elmondható, hogy a villamosenergia-felhasználás átlagos csökkenésének aránya a hétvégéken átlagosan néhány százalékponttal tér el a hétköznapokon tapasztalt átlagos csökkenések mértékétől [6].

3. ábra Csökkenés mértéke a vizsgált időszaki átlagos villamosenergia-keresletben a kontrollidőszaki villamosenergia-kereslethez képest a vizsgált időperiódusokban és országokban (átlagos értékek 2018-2020 közötti évekre, valamint a szóródás mértéke 2020-ra) (%)

Forrás: saját számítás ENTSOE transparency platform adatokra alapozva

Változások a másnapi spot árakban

A következőkben bemutatjuk a másnapi spot árakban történt változásokat az előbb említett hét ország esetében, ahol szignifikáns villamosenergia-keresleti csökkenést tapasztaltunk, valamint vizsgálatunkat kiterjesztjük a „kontroll” régió szerepét betöltő Németországra is.

Összességében elmondható, hogy a másnapi spot árak jóval nagyobb mértékben változnak a villamosenergia-keresletben tapasztalt ingadozáshoz képest, valamint a vizsgált időszak és a kontrollidőszak közötti átlagos csökkenés mértéke a legtöbb ország esetében a hétköznapokon kevésbé tér el a 2018-ban és 2019-ben tapasztalt azonos időszaki értékektől. (4. ábra)

Részletesebben vizsgálva látható, hogy hétköznapokon a völgy- és csúcsidőszakokban átlagosan rendre 18 és 31 százalékkal, illetve 36 és 46 százalékkal csökkentek a másnapi piaci árak. Hétvégi napokon ugyanezen átlagos értékek 33 és 53%, valamint 36 és 40% - bizonyos esetekben 60 és 100% között – adódtak.

4. ábra Csökkenés mértéke a vizsgált időszaki átlagos másnapi (spot) árakban a kontrollidőszaki átlagos másnapi árakhoz képest a vizsgált időperiódusokban és országokban (átlagos értékek 2018-2020 közötti évekre, valamint a szóródás mértéke 2020-ra, %)

Forrás: saját számítás ENTSOE transparency platform adatokra alapozva

Érdekes tény, hogy a „kontroll” régiónak tekintett Németországban, ahol a villamosenergia-keresletben nem tapasztaltunk nagyobb visszaesést, a másnapi árak változékonyabbak, mint a többi vizsgált régióban. Továbbá az is látható, hogy mind a hétköznapi, mind a hétvégi völgyidőszaki másnapi árak kisebb mértékben változtak Németországban: közel azonos átlagos értékeket tapasztalhatunk a kontroll és vizsgált időszakokban. Ugyanakkor a hétköznapi csúcsidőszakban a többi országhoz hasonló mértékben csökkentek az árak, míg a hétvégi csúcsidőszakban a legmagasabb visszaesés tapasztalható a másnapi árakban a két időszakot összevetve.

A másnapi spot árak előző évek átlagától kevésbé eltérő, de nagymértékű csökkenésének alakulása, valamint a kontroll régió esetében tapasztalt változó spot értékek alakulása felveti azt a kérdést, hogy a keresleti oldali csökkenés mellett mennyiben magyarázzák a rövidtávú kínálati oldali változások a másnapi spot árak változását.

Ezt elemzendő az 5. ábrán bemutatott értékekből látható, hogy mindössze három régió (Észak-Olaszország, Franciaország és Ausztria) esetében nőtt az időjárásfüggő [7] megújulóalapú villamosenergia-termelés aránya az adott térség villamosenergia-keresletéből a kontroll és vizsgált időszakok között, vagyis a többi ország esetében, ahol ez az arány szinte változatlan, ott a csökkenő keresleti értékek mellett kevesebb megújulótermelő szolgáltatott áramot a vizsgált időszakban.

Emellett a megújulóalapú villamosenergia-termelés és -kereslet időbeli egybeesését mutató korrelációs együttható [8] – olykor elég szignifikánsan – csökkent. Így a változatlan arányú vagy kisebb mértékben növekvő időjárásfüggő megújulóalapú villamosenergia-termelésből származó áram nem feltétlenül a csúcsidőszakban állt rendelkezésre, ami magyarázatot adhat arra a kérdésre, hogy hétköznapokon a csúcsidőszakokban tapasztalt másnapi spot ár csökkenése miért nem haladta meg jóval a hétköznapi völgyidőszaki spot ár csökkenését a vizsgált periódusban, holott a villamosenergia-kereslet csökkenése közel kétszer akkora mértékű volt az előbbi esetben. A csökkenő korrelációs együtthatóval szintén magyarázható a hétvégi órákban – főként a csúcsidőszakban – tapasztalt nagyobb értékű másnapi ár nagyobb mértékű csökkenése.

5. ábra A maradó kereslet és a másnapi árak korrelációs értéke (R2, %), /baloldali tengely/, valamint az időjárásfüggő megújuló-alapú villamosenergia-termelés aránya a hazai villamosenergia-felhasználásból (%), /jobboldali tengely/

Forrás: saját számítás ENTSOE transparency platform adatokra alapozva

Összegzésként elmondható, hogy a vizsgált 23 régióból mindössze hét esetben tapasztaltunk szignifikáns csökkenést a villamosenergia-keresletben. Ezen hét régió esetében a völgyidőszaki kereslet átlagosan kisebb mértékben, míg a csúcsidőszaki kereslet nagyobb mértékben csökkent, „ellaposítva” ezzel a napközbeni görbét. Szemben a keresleti változásokkal, a másnapi piacokon kialakult spot árak átlagosan nagyobb mértékben és jobban szóródva csökkentek. Továbbá a hétközi völgy- és csúcsidőszaki árak kisebb mértékben, de a hétköznapi - hétvégi árak nagyobb mértékben változtak, mint ahogy azt a keresleti-oldali eltérésekből várnánk: inkább a csökkenő maradó kereslet és másnapi árak korrelációs együttható értéke, mintsem a megújuló-alapú villamosenergia-termelés növekedése a magyarázat.

Lábjegyzet

  1. Észak-Olaszország, Észak- és Dél-közép Olaszország, Dél-Olaszország, Szardínia és Szicília.
  2. Ezen országok a következők: Spanyolország, Portugália, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nagy-Britannia, Írország, Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország, Németország, Svájc, Csehország, Ausztria és Magyarország.
  3. Az elemzett időszak 2020. január 1. és április 11-e közötti időperiódust öleli fel, mely két részre oszlik: a kontrollidőszak az egyes országokban a megfigyelt szignifikáns villamosenergia-kereslet csökkenését megelőző időszakot jelöli január elsejétől, míg a vizsgált időszak a kontrollidőszak utáni heteket foglalja magában április 11-e éjfélig.
  4. A völgyidőszak az este 10 óra és a reggel 7 óra közötti időszakot jelöli, míg a csúcsidőszak az ezen órák közötti napszakot foglalja magában.
  5. Az ábrán az egyes országok neve mellett szereplő dátumok jelzik a vizsgált időszak kezdetét, amelyet az alapján határoztunk meg, hogy az előző évek tendenciáit is figyelembe véve mikortól tapasztalhattunk nagyobb keresletcsökkenést.
  6. Egyedüli kivétel ez alól Hollandia, ahol a hétvégi csúcsidőszaki keresletcsökkenés átlagos mértéke kimagaslóan nagy, 42%-os eltérést mutat.
  7. Időjárásfüggő megújulóalapú villamosenergia-termelők alatt a szél-, nap- és folyóvízre telepített vízierőműveket értjük.
  8. Pontosabban a maradó kereslet – amely a villamosenergia-kereslet és a megújulóalapú termelés különbsége – és a másnapi spot árak korrelációja.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS