Energiavírus

Mi mozgatja a villamosenergia-árakat a hosszú- és rövidtávú piacokon?

Mezősi András2020. március 30.

A koronavírus az energiapiacokat is megfertőzte, jelentős változásokat idézett elő a gazdaság ezen szegmensében is. Bár Európában még előttünk áll az igazán komoly – egészségügyi és gazdasági – válság, már most számos érdekes tanulságot vonhatunk le a koronavírus európai energiapiacokra gyakorolt hatásából. A következő blogbejegyzésben az európai határidős villamosenergia-piaci árak alakulását vesszük górcső alá.

Március 10-e után egy erőteljes visszaesést láthatunk a német határidős villamosenergia-árak alakulásában, amely egybeesik a koronavírus miatti jelentős intézkedések bevezetésével mind a német piacon, mind Európa többi országában. A visszaesés mértéke különbözőképpen hatott a határidős árakra. Míg a 2021-re szóló zsinórtermék ára 3,6€/MWh-át esett az elmúlt két hétben, addig a harmadik negyedéves termék ára már 5,7€/MWh-át, míg a második negyedéves termék ára közel 10€/MWh-t zuhant.

1.ábra: Különböző lejáratú határidős villamosenergia-árak alakulása a német piacon

Forrás: ICE és EEX adatok alapján saját szerkesztés

Ezen adatokból már számos érdekes konklúziót vonhatunk le. Egyrészt minél távolabbi időpontra vonatkozik a termék szállítása, annál kisebb az áresés mértéke: míg a negyedik negyedév (Q4) és a 2021-es zsinórtermék árában szinte azonos mértékű csökkenés következett be, addig a következő negyedévre (Q2) szóló termék árcsökkenése több mint kétszerese ezeknek. Miért láthatunk ekkora különbséget? A határidős áram ár alakulására alapvetően a kereslet és a kínálat oldali várakozások vannak hatással. Azaz mit gondol a piac arról, hogyan fog változni a villamosenergia-fogyasztás, vagy a legfontosabb tényezőárak, mint a földgáz, a szén vagy a szén-dioxid kvótaára.

A fogyasztás várható alakulásáról jelenleg nagyon nehéz biztosat mondani. Habár eddig – Észak-Olaszországot és Spanyolországot leszámítva –a fogyasztási adatokban nem igazán látszódnak visszaesések, a piac – vélhetően joggal – arra számít, hogy a következő hónapokban az ipari termelés részleges leállásával erőteljesen csökkenhet az áramfogyasztás. Ugyanakkor kérdés, hogy a vírus lecsengésének lesz-e bármilyen hatása a jövő évi fogyasztásra. Amennyiben a vállalatok gyorsan képesek kilábalni, és csak egy néhány hónapos leállással szembesülnek, akkor elképzelhető, hogy a jövő évi fogyasztási adatokon csak minimális hatása lehet a mostani vírusnak. Nagyon jól mutatják ezt a különböző lejáratú határidős árakban jelentkező árhatások, amelyek pontosan ezt a különbséget jelenítik meg. Míg a következő negyedévben egy jelentős keresletoldali sokkal (csökkenő fogyasztás) szembesülhetünk, addig hosszabb távon a tényezőárak változásában keresendő a visszaesés oka.

Február elejétől vizsgálva a három legfontosabb termék – a szén-, a földgáz-, illetve a szén-dioxid-kvóta [1] – árának alakulását, különböző trendekkel szembesülhetünk. A szén ára kicsit ingadozott az időszak alatt, de nincs kimutatható, szignifikáns trend. A földgáz árában már február közepétől – tehát még jóval a koronavírus okozta európai korlátozásokat megelőzően – folyamatosan kismértékű csökkenő trendet azonosíthatunk. A legizgalmasabb áralakulást egyértelműen a szén-dioxid-kvóta árában tapasztaljuk: március 10-e és március 17-e között közel 40%-ot esett a kvóta árfolyama. Ez ráadásul kísértetiesen egybeesik a német határidős áramárak csökkenésével is.

2. ábra: A szén, a földgáz, illetve a szén-dioxid-kvóta határidős árának változása 2020.02.07-hez viszonyítva

Forrás: ICE és EEX alapján saját szerkesztés

Miért a szén-dioxid-piacon láthatunk ilyen jelentős esést? A többi piacon miért nem jelenik meg ilyen mértékű visszaesés? A válasz a szén-dioxid-kvótapiac sajátosságában rejlik. Míg a földgáz- és a villamosenergia-piacon a rövid távon jelentkező hatások nem jelennek meg ezen termékek határidős árában, azaz a rövid távú hatások hosszú távon nem áralakító tényezők, addig a szén-dioxid-kvótáknál nem ez a helyzet, ott minden rövid távú hatás egyben a hosszú távú áralakulásban is szerepet játszik. Nézzünk erre egy egyszerű példát! Ha veszünk egy extrém hideg telet, amikor a fűtési igény lényegesen meghaladja a sokéves átlagot, akkor ez jelentősen megnöveli a földgáz és a villamosenergia nagykereskedelmi árát is abban az évben, de nincs hatással a következő évi áralakulásra. Az, hogy egy adott évben nagyon hideg volt a téli időszak, nem mond semmit a következő éviről. Ellenben a szén-dioxid-kvóta esetében ez a hatás részben megmarad, mivel a vállalatok egy több éves időszak kvótamennyiségével gazdálkodnak. Ha egy adott évben a megszokottnál több kvótára van szüksége az áramtermelő vállalatoknak, a következő évben kevesebbel gazdálkodhatnak. A szén-dioxid-piacon előre ismert, hogy összesen mennyi kvóta áll rendelkezésre a következő 10 évben. Ezt kell „beosztaniuk” a vállalatoknak. Ezért, ha van egy hideg év, akkor az átlagnál többet kell felhasználniuk, így az kihatással van a jövőre is. Ugyanúgy, ahogy a hőmérsékleti viszonyok okozta keresletváltozás hatással van a hosszú távú kvótaárakra, egy recesszió, vagy jelen helyzetben a koronavírus okozta keresletcsökkenés is hosszú távú hatással bír.

A szén-dioxid-piac láthatóan azonnal beárazta a válságot. A piac már számszerűsítette, hogy mekkora gazdasági visszaesésre számít, mennyivel csökkenhet a kvóták iránti kereslet. Ez pedig egyből lecsapódott a hosszú távú (pl. német 2021-re szóló határidős) villamosenergia-árakban is. Tehát az a visszaesés, amit az áram árában tapasztalunk, a szén-dioxid árcsökkenéséből adódik, mivel ezen tényezőár csökkenésével olcsóbban képesek villamos energiát termelni az erőművek. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az utolsó néhány megfigyelt napon a szén-dioxid-kvóta árában kisebb árkorrekciót láthatunk, és ez megjelent a német jövő évi zsinórtermék árában is. Nem jelent viszont meg a 2020 Q2-es termék esetében, ott továbbra is folyamatos csökkenést tapasztalunk.

Lábjegyzet

  1. A szén és a földgáz esetében a 2021-es határidős árat mutatjuk be, míg a szén-dioxid-kvóta esetében a spot árat.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS