Sikeres aukció, de van még hova fejlődni?

Az első magyar megújulóenergia tender előzetes eredményei*

Bartek-Lesi Mária2019. december 11.

A MEKH honlapján tegnap reggel megjelentek az első METÁR pályázat bontási adatai, amit mind a szektor, a kormányzat, a szabályozók, mind a kutatók nagy érdeklődéssel vártak.

A megújuló tenderen két méretkategóriában lehetett indulni, az elsőben a “kicsi”, 0.3-1 MW-os a másodikban a “nagy”, 1-20 MW közötti kapacitással pályázó beruházók versenyeznek támogatásért. Az első kategóriában 66 GWh került meghirdetésre, melyre (az összeszámítási szabályok alkalmazása után) 94 pályázótól összesen 99,15 GWh-nyi, vagyis másfélszeres mennyiségű ajánlat érkezett. A “nagyok” mezőnyében 59 ajánlat verseng, összesen 337,2 GWh éves termeléssel a 134 GWh meghirdetett mennyiség ellenében, ami több mint 2,5-szeres érdeklődést jelez.[1] A befogadott pályázatokat tekintve összességében 322.15 MW kapacitás létesítésére érkezett igény.

A résztvevők egyetlen - hulladékhasznosítóból származó gázt hasznosító - kivételével naperőművek létesítésére pályáztak a „technológia-semlegesként” hirdetett aukción, ahol a szélerőművek részvétele eleve kizárt volt a rájuk vonatkozó szabályozás miatt.[2]

A következő táblázat összefoglalja a két kategória előzetes eredményeit, melyek természetesen módosulhatnak a pályázat végső, jövő tavaszra várható eredményhirdetéséig tartó vizsgálatok során, illetve attól függően, hogy milyen mértékig valósul meg a határon lévő pályázók kapacitásainak kiépítése.

Forrás: REKK összesítés a MEKH által közzétett eredmények alapján. (A maximális elfogadott ár a határon lévő projektek részleges megvalósíthatóságától függ.) [3]

A pályázók által igényelt kapacitás és a kiírási dokumentációban szereplő maximális referencia kihasználási óraszámok alapján meghatároztuk azt a termelési és kapacitásmennyiséget, melyek az elsődlegesen közölt adatok alapján támogatást nyerhetnének a két méretkategóriában, illetve az előzetes referencia piaci ár felhasználásával kiszámítottunk a becsült támogatási igényt. Az előzetes adatok alapján nyertesek közé kerülő kapacitásmennyiségeket és ajánlati árakat mutatja a következő ábra a kicsi és a nagy méretkategória esetén. A kisebb kapacitású erőművek körében kb. 43,09 MW-nyi kapacitás létesülhetne 25 Ft/kWh maximum ár mellett, míg a nagyobb méretűek körében 22,64 Ft/kWh az utolsó, még elfogadott ajánlat, és 91,07 MW kapacitás megépítésére adódik lehetőség, amennyiben a részlegesen megvalósítható, határon lévő projekteket nem vesszük figyelembe.

Forrás: REKK ábra a MEKH által közzétett eredmények alapján [4]

Érdekes eredmény, hogy míg az 1 MW alatti erőművek esetén 131,04 millió forintos támogatási igény keletkezne a kiírási dokumentációban közölt árfolyam és előzetes referencia piaci ár alapján (XV. Melléklet), a nagyobb méretkategóriában negatív prémiumot könyvelhetne el az első 8 nyertes, mivel ajánlati áruk alacsonyabb az előzetes referencia piaci árnál, ami összességében 98,53 milliós ráfordítást jelentene számukra. A fenti két összeg áll szemben a maximumként megjelölt 333 és 667 millió forintos maximum támogatási összegekkel.

Amennyiben a támogatási igényt a jelenleg kötelező átvételi jogosultságok esetében érvényes bázisár indexált értéke (egyben a maximális tender ár: 26,08 Ft/kWh) alapján számítanánk ki, akkor a kisebb méretkategóriában 236, a nagyobb kategóriában pedig 476 millió forintos támogatási összegre lenne szükség. Ez az összesen 712 milliós összeg jóval meghaladja az eredményekből előzetesen számított 32,5 milliós igényt. Kérdés, hogy ekkora mértékű megtakarítási lehetőség mellett vajon nem lenne-e érdemes a termelt mennyiség helyett a következő tendereken a kiosztható támogatás összegét alapul venni korlátként, és magasabb kapacitásmennyiség létesítését támogatni.

A nyertes árak minimum és maximum, valamint súlyozott átlagárai mai árfolyamon számolva[5] 64,1; 74,3 és 75,6 EUR/MWh-nak adódnak a kisebb, és 61,1; 65,6 és 68,4 EUR/MWh-nak a nagyobb méretkategória esetén. Ha összehasonlítjuk az árakat a más országokban a közelmúltban lezajló tenderek eredményeivel, azt láthatjuk, hogy 2018-ban Lengyelországban az 1 MW feletti kategóriában 36,95 EUR/MWh-os minimum, 45,93 EUR/MWh-os súlyozott közép és 50,80 EUR/MWh-os maximum ár alakult ki, míg a Görögországban ez év áprilisában kihirdetett eredmények szerint a nyertes projektek árai 53 és 64,7 euró közé estek MWh-ként, 57,03 eurós súlyozott átlagárral.[6] Ezekben az esetekben azonban nem korlátozódott a verseny csupán napelemekre, szélerőmű projektek is részt vettek a tendereken, Lengyelországban az előrevetített szélerőmű korlátozások hatására nagy valószínűséggel nyomott árakkal.[7] Németországban ugyanakkor a 2019-es szél- és napenergia tenderen csupán naperőművek kerültek a nyertesek közé. A tender eredményeképpen 205 MW kapacitás létesülhet, 54,7 EUR/MWh-s súlyozott átlagár mellett. A minimális ár 49,7 EUR/MWh volt.[8] Lengyelországban viszont az 1 MW alatti kategóriában – ahol szinte kizárólag fotovoltaikus erőművek nyertek – 67,03 és 84,63 között szóródtak az árak, 81,73 súlyozott átlagár mellett, vagyis a hazai kis kategória árainál magasabb értékek adódtak (bár a napsütéses órák száma is alacsonyabb).

Összességében sikeresnek mondható a magyar tender. Egyrészt rámutatott arra, hogy a KÁT-os támogatás lényegesen bőkezűbb támogatást nyújtott, mint amennyire szükség lett volna azok megvalósításához, mivel a kötelező átvételi ár meghaladta a 100€/MWh-ot. Így az aukció egy transzparens, az előzetes adatok alapján versenyzőinek tekinthető árjelzést szolgáltatott a magyar piac jelenlegi állapotáról.

Az is látható az árakból, hogy valódi verseny alakult ki az árplafonhoz képest megjelenő diszkont és a versenyzők száma (túljelentkezés) alapján, hiszen mindkét kategóriában elértük a benchmark-nak számító, legalább másfélszeres túljegyzés értéket, ami felett már valóban versengő ajánlatadást várunk. Más országok tapasztalatai alapján az is elmondható, hogy az első aukciókon kialakuló árakhoz képest jellemzően jelentős árcsökkenések történtek a soron következő aukciókban (pl. Németország, Görögország esetében), mely kedvező tendencia itthon is megvalósulhat.

Ugyanakkor látható, hogy a régió többi országaiban ennél kisebb ártámogatás mellett is létesülnek megújulók. Ebből a szempontból nem lehetünk teljes mértékig elégedettek, de mindenképpen helyes úton járunk a hasonló aukciók szervezésében. A következő kihívások ezen a téren, hogy az aukciók a jövőben is kiszámítható módon folytatódjanak, illetve valóban technológia-semleges tenderek valósuljanak meg, és adjunk esélyt azon technológiáknak is, amelyek jelenleg ki vannak zárva a támogatotti körből. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy mivel lehet a jelentkezők számát tovább növelni, pl. a hálózati csatlakozás szűk keresztmetszetének, illetve kiosztás szabályainak javításával.

Egy további érdekes információ a kis és nagy méretkategória közötti árkülönbség nagysága. A meglévő 2,4 Ft/KWh különbségből adódó többlettámogatás nem tűnik annyira magasnak, hogy a jövőben ne maradhasson fenn a megkülönböztetés. A külön kategóriák megtartása ugyanis segítheti a hazai KKV-k belépését a szektorba és a megújulók társadalmi elfogadottságát is növelheti.

*A cikk szerzői: Bartek-Lesi Mária, Mezősi András és Szabó László

Lábjegyzetek

  1. A termelt mennyiségeket a 2019 szeptember 2-i METÁR kiírási dokumentáció 4. mellékletében felsorolt kihasználási óraszámok alapján számítottuk. A számolás során nem vettük figyelembe az "összeszámolási" szabályt, amely alapján az 1 kilométeren belüli pályázatok kapacitását össze kell adni.
  2. A korlátozásokkal kapcsolatban lásd: Kotek Péter: Honnan fúj? REKK Policy Brief, 2016 szeptember
  3. http://www.mekh.hu/a-2019-es-metar-palyazat-bontasi-adatai
  4. http://www.mekh.hu/a-2019-es-metar-palyazat-bontasi-adatai
  5. 330,87 HUF/EUR, 2019. 12.10.
  6. https://renewablesnow.com/news/greece-awards-4378-mw-in-renewables-auction-juwi-secures-almost-half-651695/
  7. Ld. D2.1, Aures Project, Auctions for the Support of Renewable Energy in Poland Main results and lessons learnt, August, 2019
  8. https://www.pv-magazine.com/2019/04/18/solar-once-again-the-only-winner-in-german-renewables-auctions/

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS