Európa, a világ első klímasemleges földrésze?

Habár az új Európai Bizottság csak december 1-én áll majd munkába, de máris sokat lehet arról tudni, hogy Ursula von der Leyen milyen célkitűzéseket tart majd fontosnak a következő 5 évre. A brit kilépés minél zökkenőmentesebb lebonyolítása mellett az egyik kiemelt terület a klímaváltozás elleni küzdelem, melyet számos nyilatkozatában is hangsúlyozott.

A célkitűzések szintjén eddig sem panaszkodhatott a terület arra, hogy elhanyagolnák az Európai Unióban: a gazdagabb országok befizetéseiből létrejövő EU-s kasszából minden ötödik eurót a 2013-2020 időszakban már a klímaváltozás megállítására kell fordítani. A „Spending at least one euro in every five from the EU budget on climate action” célkitűzés alapján eddig az EU költségvetés 20%-ának esetében bizonyítani kellett, hogy olyan programra, akcióra fordították, amely elősegíti a globális felmelegedés elleni küzdelmet.

Az új Bizottság Ursula von der Leyen vezetésével azonban ennél is ambiciózusabb célt fogalmazott meg. Az új szlogen: „1 EURO in every 4”, tehát az EU következő keretköltségvetéséből (MFF 2021-2027 [1]) a tagállamok által felhasznált összeg 25%-át bizonyítottan Európa zöld átmenetére kell fordítani.

A cél elérése érdekében első lépeseként Ursula von der Leyen létrehozta a Green Deal megvalósításáért felelős alelnöki pozíciót [2], aminek betöltésére Frans Timmermanst kérte fel. Az új felállásban nem a Főigazgatóságok (DG Energy, DG Transport, DG Economy stb) közötti egyeztetések során dől el, hogy hogyan valósulnak meg a klímavédelmi célok, hanem Timmermans közvetlenül is felléphet annak érdekében, hogy a Green Deal prioritásainak minden főigazgatóság területén érvényt szerezzen.

A Green Deal elemei

• Európa legyen klímasemleges 2050-re.
• Az új Bizottság az első 100 napján belül benyújtja a Green Deal csomag részleteit, amely magában foglalja a 2050-es karbonsemlegességet jogszabályi felhatalmazással előmozdító szabályozási csomagot is („European Climate Law”).
• Az Európai Unió kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek felülvizsgálata és ambiciózusabb célok meghatározása (eddig 2030-ra 40%-os kibocsátáscsökkentési célt határoztak meg, ezt legalább 50, de ha mód van rá, inkább 55%-ra szeretnék felemelni).
• Az európai kibocsátáskereskedési rendszer kiterjesztése további ágazatokra.
• Karbonadó bevezetése az EU határain az Európán kívülről érkező termékekre, a termékek előállításának folyamata során kibocsátott üvegházgáz emisszió arányában („Carbon border tax”).
• A széntüzelésű erőművek kiváltása: „Just Transition” alap jelentős forrásokkal a szénrégiók átalakítására.
• Az Energia Adózási Irányelv felülvizsgálata („Energy taxation directive”): a klímavédelem megvalósulását elősegítő adókörnyezet kialakítása.
• Az Európai Beruházási Bank átalakítása „Klímabankká”, ezzel párhuzamosan a finanszírozási keret megemelése.
• Az új Bizottság Ipari és Innovációs Stratégiája kiemelten foglalkozik a KKV-k szerepével, erősítve szerepüket az energiaátmenetben.
• A Zöld Finanszírozási Stratégia meghirdetése („Strategy for Green Financing”): „1 EURO in every 4”.
• „Biodiversity Strategy 2030” elkészítése – a klímavédelmi stratégiának figyelembe kell vennie a biodiverzitás megőrzését, különös tekintettel az ENSZ által megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célokra (SDG 14., 15.).
• A mezőgazdaság finanszírozásának átalakítása: az egyik legnagyobb összeg az EU-s költségvetésben ennek, az egyébként nagy kibocsátásért felelő szektornak jut. Az ide tartozó programtervek hosszú sora a földhasználat-változásban rejlő karbon-nyelő potenciál kiaknázásától a „Termőföldtől a tányérig” (Farm-to-Fork) terjedő integrált klímastratégiáig terjed.
• Az európai lakosság egészségének megőrzése érdekében a kibocsátás minden formája esetében szem előtt kell tartani az egészségügyi hatásokat is, főleg a koncentráltan szennyezett területeken (a levegőminőség javítása).
• Az egyszer használatos műanyagok visszaszorítása.
• Az európai kutatás-fejlesztési alap (Horizon Europe) klímakutatásra szánt összegének megemelése, Európa világelsőségének biztosítása az európai zöld átmenet vívmányai révén; a karbonsemlegesség elérést segítő fejlesztések exportálása a világ más részeire.

1. ábra: Az európai széntüzelésű erőművek tervezett leállítása

Forrás: Financial Times

Honnan lesz forrás a Green Deal elemeire?

Az ambiciózus terveket össze kell egyeztetni az EU költségvetési forrásaival. Nemcsak azzal a problémával kell szembenézni, hogy Nagy-Britannia várható távozása esetén egy jelentős nettó befizető ország hozzájárulása esik ki (évente 8,9 milliárd font [3], vagyis 10,38 milliárd euró), hanem azzal a ténnyel is, hogy a következő EU-s költségvetési ciklusra az előző Bizottság 2018 során már készített egy költségvetési javaslatot, azt az Európai Parlament is véleményezte, és hosszas tárgyalások során alakult ki a fontosabb kereteket meghatározó mostani változata.

Így nem lesz egyszerű addicionális források bevonása a Green Deal-re. Most tárgyalják újra, hogy az elfogadott programelemek között ténylegesen milyen arányban osszák meg a forrásokat. Maguk a programok már nehezen változtathatók, inkább csak a hozzájuk rendelt összegek aránya módosulhat. A decemberi EU-csúcson nagy viták várhatók a 2021-27-es költségvetés véglegesítéséről.

Just Transition Fund

A Just Transition Fund az egyik legelőrehaladottabb elem a Grean Deal csomagban; több éves – többek között Jerzy Buzek nevéhez köthető - tárgyalások eredményeképpen 5-6 milliárd eurós keretet biztosít az EU-s költségvetésből. Az alap célja és lényege a szénrégiók átalakításának támogatása annak érdekében, hogy a magas kibocsátásért felelős szénerőművek kikerüljenek az európai energiamixből. A támogatásra jogosult - elsősorban német, lengyel, román, bolgár és cseh - régiók többféleképpen is felhasználhatják az összeget. A program nagyban hozzájárulhatna ahhoz, hogy az energiaellátását 70%-ban még mindig szénnel biztosító Lengyelország kibocsátása csökkenjen és környezetbarát energiamix jöjjön létre. A frissített lengyel Nemzeti Energia és Klímaterv 2030-ra a szén arányának 56-60%-ra való csökkentését vállalja, de a szén teljes kivonását hosszabb távon sem ígéri - szemben Németországgal, ahol 2038-ra az összes széntüzelésű erőművet nyugdíjba küldenék.

Karbonadó Európa határain

A javaslatcsomag kétségkívül egyik legizgalmasabb eleme a karbonadó (Carbon Border Tax [4]). A Bizottság az Európán kívülről érkező termékeket kibocsátásuk arányában még az előtt szeretné megadóztatni, mielőtt az Európai Unió területére érkeznek. A javasolt intézkedés egyrészt csökkentené az európai klímabarát termékek versenyhátrányát, másrészt hozzájárulna ahhoz, hogy Európán kívül is fontosabb szemponttá váljon a termékek előállításának karbonlábnyoma.

2. ábra: A klímaváltozás megállítására dedikált összeg az EU-s keretköltségvetésből

Forrás: Eurostat és Statista adatok alapján REKK szerkesztés

Sőt, egy ilyen adó annak esélyét is csökkenti, hogy a jelentős kibocsátással rendelkező ipari tevékenységeket Európából olyan országokba telepítsék, ahol nem kell az emisszió után fizetni, de az így olcsóbban előállított termékeket mégis Európában értékesítsék. A javaslat persze több szempontból is nehezen kivitelezhetőnek tűnik – ki fogja megállapítani, hogy milyen kibocsátással állították elő Európán kívül az egyes termékeket? A nehézséget az okozza, hogy minden Európába érkező árucikk esetén fel kellene mérni, hogy milyen kibocsátás kapcsolódott az előállításához és szállításához, mire Európába érkezett. Ilyen bonyolult rendszerek működnek már többféle adónem esetén (vámok, áfa), tehát akkreditált kibocsátásminősítő intézetek (carbon rating agency) együttműködése esetén megállapítható lehet egy-egy termék karbonadója.

Elképzelhető a rendszernek egy olyan egyszerűsített verziója, amelynek könnyebb a gyakorlati megvalósítása: az EU-n kívülről érkező termékek esetében azt feltételezzük, hogy az adott terméket az Európában ismert legszennyezőbb módon állították elő, és automatikusan az ahhoz kapcsolódó kibocsátás után kell megfizetni az adót. Így adminisztratívan kezelhetőbbé válik a probléma. Az Európába importáló vállalaton lesz a bizonyítás költsége: ha be tudja mutatni, hogy a benchmarknál alacsonyabb szennyezéssel állította elő a terméket, akkor csak annak megfelelően kell fizetnie. A karbonadó számításánál azt is figyelembe kellene venni, hogy a terméket előállító országban mennyi karbonköltséget fizettek meg az emissziók után – ha ez nulla, akkor marad a technológiai benchmark alapján történő kivetés, ha nem nulla, akkor viszont a relatív (addicionális) karbonköltség alapján lehet kiszabni a karbonadót.

A Bruegel Intézet egy egyszerű számítási példával mutatja be, hogy hogy nézne ki a karbonadó egy adott termékre, különböző országokban különböző technológiával történő előállítás esetén.

Klímabank az Európai Beruházási Bankból

Az Európai Beruházási Bank (EIB) átalakításának köszönhetően az EIB egyre fontosabb szerepet tölt be a klímacélok megvalósításában. Mivel az EIB a tagállamok felügyelete alatt áll, és a tagállamok közösen finanszírozzák tevékenységét, a megújulós célok finanszírozására vonatkozó elveket is közösen kell jóváhagyniuk. A prioritások kiválasztása felveti a kérdést, hogy melyik régióban milyen zöld fejlesztéseket finanszírozhatnak - például összefér-e a Green Deal elveivel a „transition fuel”-ként felfogható földgáz-projektek finanszírozása?

A válasz 2019. november 14-én derült ki, amikor elfogadták az új EIBHitelezési Alapelvek et: 2021 után fosszilis tüzelőanyag felhasználását igénylő projektet az EIB – kivételes, nagyon indokolt esetektől eltekintve – nem finanszíroz.

Az EIB éves kerete jelenleg 500 milliárd euró, melyet 1 trillió euróra emelnek. Ennek az összegnek a jelentőségét a kereskedelmi bankok számára nyújtott refinanszírozási konstrukciók emelhetik tovább.

Kutatási kiadások a klímavédelem szolgálatában – Horizon Europe

Átalakul a Horizon 2020 kutatási program, az új neve Horizon Europe lesz. Teljes összege az előző Bizottság által elfogadott tervek szerint €86,6 milliárd euró, melyet von der Leyen szeretne €94,1 milliárdra emeltetni az új Bizottsággal és új Parlamenttel, és ebben a programban a jelenleginél is nagyobb arányban szeretnék a klímavédelem szempontjából releváns kutatásokat támogatni.

Megállapodás a karbonsemlegesség megvalósításáról 2050-re

A 100 napon belül benyújtani tervezett klímavédelmi szabályozási csomag (European Carbon Law) célja az, hogy az érintett szereplők konszenzusán alapulva közös prioritásként azonosítsa a klímavédelem melletti elköteleződést Európában, a 2050-re vonatkozó karbonsemlegesség elérését és erre jogi garanciákat is rögzítsenek az EU-s jogszabályokban. Az erre vonatkozó elképzelést Lengyelország, Magyarország, Csehország és Észtország nemrégiben megvétózta; ez is jelzi, milyen sok egyeztetésre van még szükség, hogy ez a tagországok elképzeléseinek megfelelően tudjon megvalósulni.

Az új Bizottság pénzügyi mozgástere

Az EU költségvetése globálisan nézve nem tűnik hatalmas összegnek, a globális GDP 16%-át adó Európai Unió teljes nemzeti össztermékének 1%-a, évente 165,8 millárd euró [5].

Mégis érdemes lesz nyomon követni, hogy az EU költségvetéséből a klímaváltozás elleni küzdelemre közvetlenül fordított 25%-ot hogyan használják fel, milyen programok valósulnak meg. Az EU-s központi költségvetésen kívül is mozgósíthatók források a nemzeti költségvetésekből – tagállami döntések vagy EU-s szabályozás következményeként. Ezek együttes hatása pedig már jelentős lehet: izgalmas időszaknak nézhetünk elébe az új Bizottság ambiciózus terveinek köszönhetően.

Források, további olvasnivaló a témában:

• Ursula von der Leyen programja: A Union that strives for more - My agenda for Europe
• Az új Bizottság javasolt struktúrája
• Európai Bizottság – MFF tervezet
• Európai Parlament – Az Európai Bizottság MFF-jére vonatkozó javaslatok
• Bruegel-elemzés a karbonadó lehetséges hatásairól: Demystifying carbon border adjustment for Europe’s green deal
• EIB: Új Klímastratégia és Hitelezési Politika
• Climate Analytics: Az európai országok széntüzelésű erőműveinek várható leállítása (infografika)

Lábjegyzetek

1. Multiannual Financial Framework (MFF)
2. Vice-President responsible for the European Grean Deal
3. House of Commons: The UK\'s contribution to the EU Budget, BRIEFING PAPER Number CBP 7886, 4 November 2019
4. A „Border Carbon Adjustment” kifejezést is használjuk rá.
5. 2018-as adat