Forrás: REKK: A 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslése
*: A zöld szín az áramszektort, a piros a hőszektort, míg a kék a közlekedési szektort jelöli
**: A nyilak minden esetben az adott technológia „kezdetét” jelölik, azaz az attól jobbra lévő szakasz jelöli az adott erőforrás penetrációját
Egy korábbi elemzésünkben összefoglaltuk, hogyan lehetetleníti el a jelenlegi energiapolitika az új szélerőművek építését. A szélerőművek diszpreferálása úgy tűnik hosszabb távon is megmarad, hiszen 2030-ra nulla szélerőművi kapacitással számol a Nemzeti Energia- és Klímaterv első változata. A bemutatott görbe alapján számszerűsítehető, hogy mekkora éves támogatás mellett érhető el a 20%-os cél abban az esetben, ha a szélerőműveket is számításba vesszük, és hogyan alakul ez a szám, ha azok építését megtiltjuk, sőt a jelenleg üzemelő létesítmények felújítására sincs lehetőség. Az előbbi értékre 68,6 Mrd forint adódik, utóbbira pedig 94,5 Mrd forint. A szélerőművek tiltása évente 25,9 milliárd forintba kerül, azaz ennyivel nagyobb támogatásra van szükség, hogy a kitűzött 20%-os célt elérjük; a különbözet végső soron a villamosenergia-fogyasztókat terheli.
Miért tiltja Magyarország a szélerőművek elterjedését, amikor az a legolcsóbb megújuló technológiák közé tartozik? A nálunk gazdaságilag elmaradottabb és kevésbé szeles Szerbiában tavaly több új szélerőművi kapacitás épült, mint a teljes hazai állomány.