Évente 25 milliárd forintba kerül a szélerőművek tiltása

Mezősi András2019. május 2.

Magyarország az Előzetes Nemzeti Energia- és Klímatervben (NEKT) vállalta, hogy 2030-ra 20%-ra növeli a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 14% körüli értékről. A REKK tavaly év végi kutatása azt vizsgálta, hogy az egyes megújuló energiaforrásokban mekkora potenciál rejtőzik, és mekkora mértékű támogatás szükséges ahhoz, hogy azok kiaknázása megtérüljön. Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja, hogy az egyes megújuló technológiák hasznosítása mekkora fajlagos éves támogatással (Ft/GJ) milyen megújulóenergia-felhasználási arányt eredményezne 2030-ra. Látható, hogy támogatás nélkül is – elsősorban a nagymértékű háztartási tűzifa-felhasználásnak köszönhetően – 14% körüli aránnyal lehet számolni. A további megújulóenergia-felhasználáshoz azonban támogatásra van szükség. Az egyik lehetséges opció a szélerőművekbe történő beruházás, amely viszonylag alacsony fajlagos támogatás mellett is megvalósítható; különösen a meglévő szélerőművek felújításában és azok kapacitásbővítésében rejtőzik nagy lehetőség.

A megújulók aránya különböző éves fajlagos támogatási szint mellett

Forrás: REKK: A 2030-as megújulóenergia-arány elérésének költségbecslése

*: A zöld szín az áramszektort, a piros a hőszektort, míg a kék a közlekedési szektort jelöli
**: A nyilak minden esetben az adott technológia „kezdetét” jelölik, azaz az attól jobbra lévő szakasz jelöli az adott erőforrás penetrációját

Egy korábbi elemzésünkben összefoglaltuk, hogyan lehetetleníti el a jelenlegi energiapolitika az új szélerőművek építését. A szélerőművek diszpreferálása úgy tűnik hosszabb távon is megmarad, hiszen 2030-ra nulla szélerőművi kapacitással számol a Nemzeti Energia- és Klímaterv első változata. A bemutatott görbe alapján számszerűsítehető, hogy mekkora éves támogatás mellett érhető el a 20%-os cél abban az esetben, ha a szélerőműveket is számításba vesszük, és hogyan alakul ez a szám, ha azok építését megtiltjuk, sőt a jelenleg üzemelő létesítmények felújítására sincs lehetőség. Az előbbi értékre 68,6 Mrd forint adódik, utóbbira pedig 94,5 Mrd forint. A szélerőművek tiltása évente 25,9 milliárd forintba kerül, azaz ennyivel nagyobb támogatásra van szükség, hogy a kitűzött 20%-os célt elérjük; a különbözet végső soron a villamosenergia-fogyasztókat terheli.

Éves támogatási szükséglet alakulása különböző megújuló célok mellett szélerőművekkel, illetve azok nélkül

Miért tiltja Magyarország a szélerőművek elterjedését, amikor az a legolcsóbb megújuló technológiák közé tartozik? A nálunk gazdaságilag elmaradottabb és kevésbé szeles Szerbiában tavaly több új szélerőművi kapacitás épült, mint a teljes hazai állomány.

A Metazsúlról

A Metazsúlt a REKK munkatársai hozták létre, a blogposztok szerzőink magánvéleményét tükrözik. A blog célja, hogy felhívjuk a figyelmet a minket foglalkoztató témákra, leírjuk saját véleményünket, és megismerjük másokét, remélve, hogy olvasóink közül sokan hozzászólnak majd egy-egy bejegyzésünkhöz.A blog témaválasztásában és stílusában is sokszínűnek ígérkezik: rövid elemzések és szakmailag érdekes ábrák ugyanúgy megjelennek majd, mint szubjektív írások bármiről, ami éppen foglalkoztat minket - a zsúlon túl. Olyan témákat is szeretnénk felvetni, amelyekkel mindennapi munkánk során találkoztunk, s melyek nem feltétlenül jelennek meg tanulmányainkban, de talán szélesebb körű érdeklődésre is számot tarthatnak. Jó olvasást kívánunk!

Portfolio Blogger

Keresés

Címkefelhő

Archívum

Hírfolyam

RSS