A bejegyzés fő üzenetei:

• A debreceni iparfejlesztési elképzelések átélhetővé tették, hogy beléptünk a vízkészlet szűkösség korába. Ez önmagában nem jelentene problémát, igazából a szűkösség jelenléte a természetes állapot, nem a szabad készleteké. Még akkor is, ha manapság mindenféle eszközt felhasználunk, hogy ezzel a ténnyel ne kelljen szembesülnünk.
• Mennyiségi szempontból akár lenne is elegendő víz az új igények számára, de ehhez olyan érdekellentéteket és érték konfliktusokat kellene előbb kezelni a jogérvényesítés és az érdekegyeztetés együttes alkalmazásával, amire vízkészlet gazdálkodási kérdésekben itthon eddig még nem volt példa. Nem lehetetlen, de jelentős kihívás.
• A vízkészleteinkkel el kell kezdeni gazdálkodni, nem csak az eddigi fizikai megközelítésben, hanem a közgazdasági értékteremtés szempontjából is. Közgazdasági érték nem csak direkt hasznosítással, hanem közvetett módon, költségek elkerülése által is keletkezik, adott esetben közjóléti, ökológiai vízhasználatokon keresztül.

A rezsicsökkentés komolyabb módosítását jelentette be a kormány 2022 augusztusában. Az új szabályozás értelmében a földgázfogyasztás az átlagos 1729 m3/év fogyasztás alatt marad a támogatott, rezsicsökkentett áron, azonban az ezt meghaladó földgázmennyiséget a „piaci” áron, a rezsicsökkentett ár hétszereséért vételezheti csak a fogyasztó. A szabályozásváltozás hírére megnőtt az energiamegtakarítás és az alternatív tüzelőanyagok iránti kereslet. Ebben a rövid írásban azt vizsgáljuk, hogy a rezsicsökkentés hogyan hatott a földgázfogyasztás mértékére, és megpróbáljuk meghatározni az áremelkedés hatására várható földgázfogyasztás-csökkenést.

Japán a 2011-es fukishimai katasztrófát követően leállította nukleáris kapacitásainak nagyobb részét, ezzel a japán villamosenergia-mixben az atomenergia részaránya 30%-ról 10% alá esett. A kieső villamos energiát a 2010-es években Japán fosszilis erőművekkel pótolta, elsősorban földgázzal, de megnövekedett az olaj-és széntüzelésű erőművek termelése is. Japán megnövekedett LNG igénye miatt hosszú távra stabilizálódott az az összefüggés, hogy az ázsiai piacok prémiummal kereskedtek Európához képest.

A kormány bejelentése szerint minden háztartásnak 10 köbméter fát biztosítanak hatósági áron. A bejelentés nem tér ki az intézkedés időtartamára. Lehet, hogy csak egy évről van szó. De jobb ötletek és megalapozott hosszú távú energiastratégia híján megtörténhet, hogy a 10 köbméter beragad, és sok éven keresztül élő intézkedés lesz – lásd rezsicsökkentés. Ezért egy gyors számítással nézzük meg az intézkedés hatásait hosszabb időtávon is.

A napokban tette közzé a Nemzetközi Éghajlatváltozási Tudományos Testület (IPCC) a 6. Assessment Report III. Munkacsoportjának jelentését (Climate Change 2022, Mitigation of Climate Change, Summary for Policy Makers). Mivel a teljes jelentés még nem idézhető, véglegesítésre vár, ezért ebben a cikkben a Summary for Policy Makers megállapításaival foglalkozunk – szűkebb szakmai és tágabb történelmi kontextusban.